A kulturális örökség része lesz a bukovinai betlehemes?

A csobánokról – hegyi pásztorokról – elnevezett bukovinai betlehemes a népcsoport sajátos történelme során egyedülálló módon maradt fenn, és ma is virágzik. A népszokásnak több változata van, de az egyes változatok lényegesen nem térnek el egymástól.

December 24-én este Bonyhádon a Tolna megyei Tevelen élő fiatalok az istensegítsi szokást elevenítették fel előadásukban.

A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható magyar népszokás. Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg. A pásztorok – székely szóhasználatban képnek nevezett – maszkja kereszténység előtti pogány elemeket őriz.

A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége 2013 áprilisáig gyűjti magánszemélyek, szervezetek támogató nyilatkozatait, azt követően küldi el jelölését a szellemi kulturális örökség nemzeti bizottságához. A kulturális örökség nemzeti jegyzékében eddig tizennégy elem szerepel, a listára idén a Kassai-féle lovasíjászmódszer, a Sárköz népművészete, valamint a borsodnádasdi molnárkalács került fel, a magyar solymászat és a matyó népművészet az emberiség szellemi kulturális örökségének is részévé vált.

A szövetség célja, hogy 14 ezer aláírást gyűjtsön össze 35 olyan magyarországi településről, ahol bukovinai székelyek és leszármazottaik élnek. Azért 14 ezret, mert 1941-ben ennyien települtek Magyarországra – ismertette Csibi Krisztina.

MTI/magyar Kurír