„Lázban ég Bajorország…”

Már egy évvel ezelőtt, a pápaválasztás évében, főleg a kölni Ifjúsági Világtalálkozó napjaiban többen kérdezték: „És a bajorok? Büszkék honfitársukra? Hogyan értékelik a bajor pápát?” Tétovaság, de azért csöndes büszkség volt jellemző erre a vidékre, amely világhírű lett a Péter utódául választott egykori regensburgi professzor, müncheni érsek, mosolygós bajor bíboros nyomán. Egy-egy sörösüveg címkéjén megjelent a képe, bemutatták szülőházát Marktl am Innben, lelassított a repülőgép, amelynek fedélzetéről a pápa visszautaztában Róma felé láthatta egykori otthonát, sőt a repülőgépről néhány kedves szóval köszönthette a főtéren összegyűlteket. Már akkor felcsillant a remény: jövőre hazatér és személyesen látogat el oda, ahol gyermek volt, ahol felnőtt, ahol tanított, ahol pappá szentelték, ahol főpásztorként szolgált.

A nyáron felébredt Bajorország. Nagy elégedettséggel nézték végig a négy ismert, kedvelt német újságíró által Castel Gandolfóban felvett riportot XVI. Benedek pápával, amelyet még kétszer le kellett adni főműsoridőben, annyira nagy volt az érdeklődés. Általában mindenki pozitívan értékelte, nem csak a katolikus média, de az erősen szekularizált német sajtó is. Azóta cikksorozatok, tv-filmek látnak napvilágot, az őszi pápalátogatás különböző mozzanatainak minden nap egy-egy új, eddig ismertlen oldala, érdekessége kap nyilvánosságot. A Szentatyával készült interjúból megtudhattuk, mennyire vágyik haza, milyen nagy szeretettel kívánja háláját kifejezni hazája, ismerősei, barátai felé, akiket pápaként sem akar elfelejteni. Szimpatikus, ahogy oly közvetlenül szól zavaráról, amikor megtudta, hogy egykori házát újrafestették, hogy milyen – szerinte túlzott – tisztelet, felfokozott várakozás és előkészület él jövetele előtt odahaza. Igen, lázban ég Bajorország. Ezt érezzük, ha belépünk egy áruházba, ahol a legforgalmasabb ponton van kitéve a pápa képe, alatta prospektusok, CD-k, könyvek róla; ha betérünk egy templomba, ahol hatalmas arcképe előtt virágcsokrok vannak és gyertya ég; ha ellátogatunk egy zarándok-irodába, ahová alig lehet belépni, akkora a forgalom. Különféle ötletes akciókkal igyekeznek még több alapot teremteni a látogatás lebonyolításához és a hozzá fűződő adakozáshoz, jótékonykodáshoz. Kapni például ezüst és arany karórát, amelyben latin felirat olvasható és a regensburgi dóm tornyai láthatók; ennek árából szociális akciót terveznek. Nem maradhatnak el a pápa-trikók, sapkák, gyertyák, kegytárgyak, amelyek a német precizitás ellenére azért igen sokszor nevetségesek és giccsesek.

Közzétették a pápa papszentelési tablóját, amelyen azokkal látható, akikkel együtt szentelték annak idején, 1951. június 29-én. 44-en vannak, köztük bátyja, Georg Ratzinger is. Õ ma is Regensburgban él, és a vele készült televíziós beszélgetésből megtudtuk, nagyon várja testvérét, és reméli, hogy a hivatalos ceremóniákon túl marad majd ideje vele beszélgetni, együtt étkezni, a családi sírhoz kimenni a temetőbe. Georg atya, aki a regensburgi dómkórus karnagya volt évtizedeken át, ma már bottal jár, hajlott hátú, de mosolygós.

Aranyozzák azt a rokokó széket, amely korábban egy nemesi udvarban volt bútordarab, mostantól pápai trónszékké emelkedett. Csinosítják a regensburgi Altkapelle belső terét, ahol majd a pápa áldja meg az éppen mostanra elkészült új orgonát. Hatalmas pápai címereket festenek és helyeznek el terek, templomok forgalmas pontjain. Épül a szabadtéri szentmise szinhelyéül szolgáló pápadomb a már szektorokra bontott, füvesített Islinger Felden. Ide 350 ezer embert várnak. A közeli BMW autógyár a pápai mise idejére leállítja a termelést, a passaui autópálya teljes egészében le lesz zárva 18 órán át. Pentlingben, ahol a három testvér, a fivér, Georg, az akkor még élő Maria nővérük és Joseph egy házat vettek, hogy majd öregkorukban itt lakjanak, egy méhész külön a látogatásra „pápa-mézet” készít. Tele a kaptár, jó termés várható, ahogy maga mondta: a pápa nagyon szereti a mézet.

A piciny bajor falvakban, ahová a pápa nem fog eljutni személyesen, de ahonnan buszokkal igyekeznek majd Altöttingbe, Münchenbe és Regensburgba az emberek, a földművelő, sörkomlót termelő gazdák nem bőbeszédű emberek. Ha valakit nagyon meg akarnak dicsérni, csak ennyit mondanak róla: „gescheiter Mann”, bajorosan: „ksájter mán”, azaz okos értelmes, intelligens ember. Ezt a két szót ezekben a napokban számtalanszor hallottam XVI. Benedek pápáról, akit egyre fokozódó, lázas készülettel, bajor büszkeséggel várnak haza övéi. A krisztusi hit, a ragaszkodó hűség képes ma is, a XXI. században egy annyi sok tragédiát átélt, megbélyegzett népet kiemelni a szekularizáció, az anyagi jólét bűvöletéből. Ahogy a pápa sokszor hangoztatja: mert hinni jó, a kereszténység egy pozitív választás.

Pákozdi István/Magyar Kurír

Kép: www.benedikt-in-bayern.de