A legfőbb ok az evangélium

„Ez az az alkalom, amely egybegyűjt bennünket” – fogalmazott a református püspök. Ismertette: idén a Református Zenei Fesztivál és a Kárpát-medencei önkénteseket megmozgató Szeretethíd-program is kapcsolódik a magyar református egység napjához. Eddig már több mint tízezer embert mozgattak meg ebben az esztendőben a Kárpát-medencében ezek a rendezvények, amelyek megmutatják a társadalomnak, hogyan tud jelen lenni a református egyház az emberek életében.

Bölcskei Gusztáv elmondta, hogy a Szeretethíd-program keretében a debreceni új református templom építkezésénél a helyi börtön fogvatartottjai hordták a téglát; a református kollégium lakói sírokat gondoztak; mások pedig hallássérült gyermekekkel foglalkoztak. Örömének adott hangot, hogy a Kárpát-medencei református részegyházak képviselői és a közélet azon képviselői is ünnepelnek ebből az alkalomból, „akik érzik és értik, mit jelent: Krisztus a jövő, együtt követjük őt”.

A zsinat lelkészi elnöke emlékeztetett: 2009. május 22-én az alkotmányozó zsinat határozatával jött létre Debrecenben a Kárpát-medencei református egyházakat magában foglaló egységes Magyar Református Egyház.

Május 20-án, vasárnap a Kálvin téri református templomban Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében rámutatott: „azért vagyunk együtt, mert elemi késztetést érzünk, hogy szembeszálljunk a mások által ránk kényszertett sorssal”, leginkább a közönnyel és az önfeladással. „Összekapaszkodunk, mert nem akarunk szétszóródni” – fogalmazott.

Mint mondta: az egységes Magyar Református Egyház megalakulásával „legyőztük önmagunkat”, a május 22-hez legközelebb eső vasárnapon pedig „egy bátor és őszinte pillanatra emlékezünk, amikor kimondtuk, hogy mi magyar reformátusok egyek vagyunk, még ha több országban szétszakítva élünk is”.

Utalt arra, hogy a pünkösd előtti időszakban ez a nap a közös lélekvárás napja is. Hozzátette: a református egyházban ismertük meg a kegyelmet, itt jutottunk hitre és születtünk új életre, Isten pedig mindig megtisztítja és megújítja az egyházat, és vele együtt minket is. Kiemelte: az egyházban a magunk sorsán keresztül tudhatjuk meg, hogy Isten kegyelmes és szabadító, és szeret minket annyira, hogy megtartson minket. Éppen ezért ez a nap a hálaadás napja is – állapította meg.

Bogárdi Szabó István hangsúlyozta: elsősorban az evangélium az az ok, ami miatt összejönnek évről évre ezen a napon a reformátusok, az evangélium pedig „több mint szó és hirdetés, ez történet, ami által üdvösségünk van”. Az evangéliumból lehet megtudni, hogy Krisztus meghalt bűneinkért, harmadnapra feltámadt, emiatt van isteni kegyelem és van jövőjük az embereknek. Az egyház igazi egysége: megmaradni az evangéliumban, amit hirdetnie kell a híveknek – mutatott rá.

Az ünnepi liturgiában részt vett Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke; Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke; Lukács József, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője és Páll László, a Kálvin téri református gyülekezet lelkipásztora is. Az ünnepi szertartás végén úrvacsorát osztottak a híveknek.

A rendezvényen jelen volt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter; Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár; Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök; Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus püspök; Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára; Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Szebik Imre, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának korábbi elnöke.

MTI/Magyar Kurír