A leghosszabb nappal – 2009. június 22.

Hazai – 2009. június 22., hétfő | 7:30

Mostanában földünk északi oldalán nagyon hosszúak a nappalok, és rövidek az éjszakák. Néhány nap múlva már átbillen a mérleg. Ez a hosszú fényes időszak sokféle népszokás létrejöttét ösztönözte, mert minden élőlény a fényre vágyik.

Az Egyház az efféle természetes igényeket mindig is igyekezett természetfeletti távlattal megtoldani. Holnapután ünnepli az Egyház Keresztelő Szent János születését, aki az Örök Fény, Jézus Krisztus érkezését hirdette meg. A Karácsony a fordított pillanat, mert akkor az addig hosszabbodó éjszakák kezdenek rövidülni. Most marasztalni akarjuk a hosszú fényt, ott pedig örülünk, hogy végre hosszabbodnak a nappalok. A nép bölcsesség szerint egy tyúklépéssel, Wass Albert költőibb szavai szerint egy jóakarattal.

Vajon mit tud az ember tenni azért, hogy az évszakok ezen természetes ritmusa megmaradjon? Mert lassacskán hideg és meleg, eső és napsütés rendje összekeveredik. És ha kilépünk a kozmoszba, annak a rendjét is össze fogjuk keverni?

Akarjunk a fényre törekedni, de ne úgy, hogy egymás elől elfogjuk, hanem legyen életünk a bűntelenség miatt áttetsző, hogy Jézus fénye mindenkihez eljusson.

Sánta János