Lehet-e egy politikus szent? – Morus-konferencia Rómában

A római Magyar Akadémián kedd este konferencia keretében mutatták be Morus Szent Tamás „Erősítő párbeszéd balsors idején” című művének első magyar fordítását (a Szent István Társulat kiadásában megjelent kötet hazai bemutatójáról április 26-ai számunkban részletesen beszámoltunk – a szerk.). A konferencián felszólalt a Vatikáni Rádió külső munkatársa, Török Csaba atya is felszólalt. Előadásában arra kereste a választ, mi volt a konkrét oka Morus Tamás és kortársa, barátja, John Fisher bíboros szentté avatásának, illetve miben áll a két szent jelentősége, aktualitása napjainkban. Előadásában Török Csaba bemutatta, milyen volt a katolicizmus helyzete a XIX. században az Egyesült Királyság országaiban. Kiemelte: IX. Piusz, de főleg XIII. Leó pápa rendkívüli erőfeszítéseket tettek a katolikus egyház újraszervezése, a vallásos nevelés fellendítése, illetve a politikai és társadalmi feszültségek oldása érdekében. A korszak az angliai katolicizmus felvirágzásának is tekinthető, amelynek jelképes alakja John Henry Newman bíboros. A pozitív változásokhoz természetesen hozzátartozott az anglikánok és katolikusok közös múltjának felülvizsgálata, helyes fényben történő értelmezése. Így került sor 1886. december 29-én Morus Tamás, John Fisher és még 52 személy boldoggá avatására. A katolikus egyház a századfordulón megnyílt a társadalmi, politikai és tudományos kérdések felé. Ez az újfajta nyitottság kifejezésre jutott az újonnan avatott szentek alakjában is, hisz például ekkor, 1920-ban kanonizálták Jeanne d’Arc sokat vitatott személyét is. Amikor 1935. április 1-jén XI. Piusz a konzisztóriumon felolvasta Morus Tamás és John Fisher szentté avatási dekrétumát, ez a Szentszék és az Egyesült Királyság közötti egyértelmű közeledés, illetve az anglikán-katolikus egységtörekvés jele volt. Ezt az angol sajtó is így látta, hiszen például a The Times a szentatya Anglia iránti különös baráti érzelmét vélte felfedezni ebben a kanonizációban. Az eseményre a vértanúság 400. évfordulóján került sor, ami egyben VI. Edvárd király trónra lépésének ezüstjubileuma is volt. A király ekkor birodalma leghűségesebb alattvalói között említette a katolikusokat, eltörölve így VIII. Henrik ítéletét, aki hazaárulásért végeztette ki a katolikus vértanúkat. Ismeretes, hogy II. János Pál pápa 2000-ben, a szentév során Morus Szent Tamást a politikusok és diplomaták védőszentjévé nyilvánította. Ez nem a szentatya kezdeményezése volt, hanem maguk a politikusok, állam- és kormányfők kérték ezt tőle nyílt petícióban, arra hivatkozva: Morus Tamás a világi hívők rendkívüli példaképe, élete a hit és a gyakorlat, az erkölcsi elvek és a politika egységének megvalósítása. Rotterdami Erasmus mondotta barátjáról, Morus Tamásról: homo omnium horarum, egy férfi minden órára, minden időre. Valóban így van, hisz az angliai katolikus újjászületés jele volt boldoggá avatása, szentté avatása a katolikus-anglikán közeledést hirdette, s még ma is aktuális üzenete: a lelkiismeret vértanúja ő, aki a teljes értékű emberséget hirdeti – mondta előadásának végén Török Csaba. VR/MK