A rendezvényen több százan vettek részt, az egyházmegye számos pontjáról. A szatmárnémeti lelkipásztori napokok kezdetén Schönberger Jenő püspök mutatott be szentmisét az egyházmegye papjaival a Szent János apostol és evangélista-templomban. Ágoston Ferenc mondott szentbeszédet: mindenki külön egyéniség, ez segít, hogy sajátos kapcsolatba lépjünk Istennel – hangsúlyozta. A diakónia, a szeretetszolgálat most kezdődő évével kapcsolatban kiemelte: a szeretet és a szolgálat összetartozik. Szolgálni többféleképpen lehet: úgy, hogy fizetést várok érte, vagy úgy, mint Jézus, egészen odaadva önmagunkat. A szeretetszolgálat a gondoskodó tevékenységek összességét jelenti, mivel pedig az ember test és lélek, ezért a gondoskodó szeretet a teljes embert kell, hogy megcélozza – fogalmazott Ágoston Ferenc. Felhívta a figyelmet Scheffler János közelgő boldoggáavatására: nagyon jó, hogy boldoggáavatása egybeesik a szeretetszolgálat évével. Ő a végsőkig elment: életét adta hitéért, Krisztusért, az Egyházért és egységéért; „de ezt megelőzte egy hűségben, imádságban, szeretetben eltöltött hatvanöt év. Szíve, lelke volt azok iránt, akik szükséget szenvedtek” – hangzott el a szentbeszédben. A legszentebb áldozat bemutatása után a Szent Alajos Konviktusban folytatódott a rendezvény, ahol Schönberger Jenő püspök a következőker buzdította a jelenlevőket: „szeretetünket éreztessük meg testvéreinkkel. Nem azért mert ez parancs, hanem azért, mert összetartozunk.” Az est folyamán a négy esperesség képviselői beszámoltak a hivatások évében történtekről; majd Hankovszky Ferenc vikárius és Lapka József püspöki titkár bemutatta az egyházmegyei zsinat következményeként elindított pasztorális terv első öt évének kiértékelését. Kozma Imre bemutatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Betegápoló Irgalmas Rend működését, problémáit és eredményeit. Megdöbbentő képeket láttatott a nyomorban és szegénységben élő emberekről, de megmutatta azt is, hogyan lehet szeretettel és Istenbe vetett hittel segíteni rajtuk. „Indiában, egy nyomortanyán mondta nekem valaki a következőket: 'Ha az embernek van mit enni, ha van ruhája, és van fedél a feje fölött, akkor mindent megkapott, amit a Föld adhat neki. De az ember igazi lehetősége a másik emberben van!' Én ezt tanultam Indiában. Állandóan azzal foglalkozunk, hogy mit együnk, mit igyunk, mibe öltözködjünk, milyen körülmények között lakjunk, és elfogy minden energiánk ebben, holott az ember igazi lehetősége a másik emberben van. A másikkal való kapcsolatunk jelenti az élet teljességét.” A résztvevők csoportokban fejtették ki gondolataikat az előadásokon elhangzottakkal kapcsolatban; esperességenként leltárba vették erőforrásaikat és a következő év teendőit. Zárógondolataiban Schönberger Jenő püspök kiemelte: a szeretetszolgálat ingyenes. Istentől jön; nem azért, mert megérdemlem, hanem mert Isten szeret. „Egész keresztény életünkben nem azt kell kérdezzük, hogy 'miért', 'mennyibe kerül' és 'ki fogja ezt megfizetni', hanem engednünk kell a szeretetet, hogy tegye amit lehet. Azt kívánom mindenkinek, hogy érezzünk rá arra, hogy jót tenni jó, nem azért, mert megfizetik, hanem mert így leszünk jobbak általa” – hangsúlyozta. Szatmári Egyházmegye/Magyar Kurír
A tervek és a kihívásoknak való megfelelés témájával kapcsolatban Lapka József a szeretetszolgálat évének koncepciójáról beszélt; Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke pedig „Hatékony tékozlás” mottóval tartott előadást. Mint mondta: II. János Pál pápa a hatékony tékozlás szentjének nevezte Árpádházi Szent Erzsébetet. „Azért vagyon itt, hogy rávegyem önöket erre a tékozlásra, mert meggyőződésem, hogy az emberi élet értelme az, hogy eltékozoljuk, vagyis egymásnak elajándékozzuk, egymást éltessük és ez által mi boldogok legyünk” – mondta Kozma Imre; majd hozzátette: mindannyian tudjuk, hogy az ember csak akkor lehet boldog, ha mást boldoggá tesz. Rengeteg boldogtalan ember él a világban, mert mindenki azt várja, hogy a másik tegye őt boldoggá. Úgy gondolja, hogy körülötte forog a világ. Boldogtalan marad, mert az irány épp fordítva van: az ember csak akkor lehet boldog, ha elajándékozza az életét, vagyis mások életét szebbé teszi. „Hatékony tékozlásra szeretném a testvéreket rávenni, hogy boldogok legyenek, mert ez az életünk értelme.”