A lelkiismeret megtisztítására szólított XVI. Benedek

Életéről kevés írásos forrás maradt ránk; születésének pontos időpontját sem tudjuk, valószínűleg 1240 körülre tehető – kezdte tanítását Benedek pápa. Margit a lyoni Oingt nemesi család leszármazottja, öt testvére volt. Gyermekkorát írásaiból ismerjük, amelyben szeretetteli, kedves családról mesél; Isten határtalan szeretetének szavakba foglalásakor elsősorban szüleiről ír.

Isten hívására válaszolva belépett a Poleteins-i kolostorba. Mindent maga mögött hagyott, elfogadta a szigorú karthauzi szabályzat szerinti életmódot, hogy teljesen Istennek adja át magát és mindig vele lehessen. „Uram, elhagytam apámat, anyámat, testvéreimet és mindent szeretetedért. Mindez azonban kevés, nem nagy dolog, ugyanis a világi gazdagság nem más, mint szúrós tövisek sokasága, amelyekből minél többet birtoklunk, annál szerencsétlenebbek vagyunk. Ezért is érzem úgy, hogy csakis nyomorúságot és szegénységet hagytam magam mögött, és ha bármi gazdagságom is lenne e földön, lemondanék róla a Te szeretetedért” – olvashatjuk írásaiban. Életének további történéseiről, a kolostorban való mindennapjairól keveset tudunk. Valószínűleg 1288-ban elöljárónak választották meg, haláláig, 1310. február 11-ig betöltve e szolgálatot.

Lelki naplójából jól megismerhető Margit személyisége – hangsúlyozta a Szentatya. Életére úgy tekintett, mint megtisztulási folyamatra, amely a Krisztushoz való hasonlóság felé tart. Krisztust nap mint nap be kell vésnünk szívünkbe és életünkbe, különös tekintettel a szenvedéstörténetre. Oingt-i Margit reggeltől estig tanulmányozta a Szentírást, amelyből megismerhette Jézus Krisztus földi életét, születésétől mennybemeneteléig. Saját életét igyekezve összehasonlítani Krisztus életével, tévedések és hazugságok sorozatát fedezte fel. Rendszeresen írt latinul és francia provanszál nyelven (az első írásos emlékeket hagyva az utókorra e nyelven). Misztikus tapasztalatokkal és látomásokkal teli gazdag életet élt; hangsúlyozva, hogy Isten misztériumát az emberi ész nem tudja teljesen felfogni, és szavakkal nem lehet tökéletesen leírni. A francia karthauzi szerzetesnő egyszerű volt és következetes, nyíltszívű és kiegyensúlyozott, aki képes volt az emberi lélek mélységeibe jutni és meglátni annak határait, azt a vágyat, amely Isten megismerésére irányul.

Margit élete arra hív bennünket, hogy nap mint nap szenteljünk figyelmet Jézusnak, gondolkodjunk el fájdalmas és szeretetteljes életéről, ugyanígy édesanyjáról, Máriáról is. Ebben találhatjuk meg a reményt, életünk értelmét – buzdított XVI. Benedek pápa. Krisztus szeretetéről való elmélkedés erőt és örömöt ad mindenkinek ahhoz, hogy életét Isten és az embertársak szolgálatába tudja állítani. Arra van szükségünk, hogy Krisztus világossága, élete és tanítása megvilágítsa lelkiismeretünket, hogy felismerjük, mi a jó és mi a rossz, mi az igaz és mi a hamis. A szemét nemcsak az utcákat árasztja el, hanem lelkiismeretünket, lelkünket is beszennyezi – fogalmazott a Szentatya. Csak az Úr fénye, ereje és szeretete képes arra, hogy megtisztítson bennünket, és megmutassa a helyes utat. Kövessük Oingt-i Margitot, tekintetünket irányítsuk Jézusra. Olvassuk szavait, hagyjuk, hogy belépjen életünkbe, és megmutassa, mi az igazi élet – fejezte be katekézisét XVI. Benedek pápa.

A Szentatya az általános kihallgatás végén a nagy világnyelveken is köszöntötte a híveket. Spanyol szavaiban utalt rá, hogy hamarosan Santiago de Compostelába utazik, hogy gyalogos zarándokként ő is ellátogasson Szent Jakab sírjához. Látogatása során Barcelonában felszenteli a Antoni Gaudí tervei alapján készült Sagrada Família-templomot. Arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak apostoli látogatásáért.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír