Lengyel katolikus püspökkari küldöttség Magyarországon

Budapest: Amint arról már előzetes hírt adtunk, október 24-26-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vendégeként lengyel katolikus püspökkari küldöttség tartózkodik hazánkban, élén Józef Glemp bíborossal, Lengyelország prímásával. Látogatásuk első napján a püspököket fogadta a köztársasági elnök. Ezután a vendégek megtekintették a Patrona Hungariae Leánygimnáziumot, majd közös lengyel magyar szentmisét mutattak be a Magyar Szentek templomában.
Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadta a lengyel katolikus püspöki kar küldöttségét
Mádl Ferenc a Parlament Munkácsy-termében tartott találkozó előtt tartott köszöntőjében úgy fogalmazott: a jó Istennek ennyi küldöttével még nem volt szerencséje egyszerre találkozni. Az államfő nagy megtiszteltetésnek tartja Lengyelország prímásának látogatását, s azt, hogy fogadhatta a lengyel katolikus küldöttséget. Mádl Ferenc szavai szerint jó néha eszmét cserélni társadalmi problémákról, a két egyház közti kapcsolatról.
Józef Glemp a találkozó után megjegyezte: a katolikus egyháznak az evangéliumból eredő erkölcsi rendet kell közvetítenie Európa népeinek az uniós csatlakozás után. A lengyel katolikus egyház szeretné, ha az emberek a csatlakozás után is igazságban, a vallás gyakorlásával élnének, és a jövőt a változatlan értékekre építenék. Józef Glemp úgy fogalmazott: az egyház elvei, értékei változatlanok maradnak; ezeket az elveket azonban összhangba kell hozni az univerzális értékekkel. Az 1956-os eseményekre utalva közölte: ismeri a magyarok tragédiáját; a bíboros szavai szerint a magyarok tragédiájának egyik része az volt, hogy a Nyugat felé fordultak, a Nyugattól vártak segítséget. A lengyel bíboros elmondta: Lengyelországban is emlékeznek még az 1956-os magyar eseményekre, már csak azért is, mert párhuzamosan azokkal Lengyelországban is forradalmi események zajlottak, de másképpen alakultak mint Magyarországon. Közel voltunk, szolidaritásban a magyarokkal – jelentette ki az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal kapcsolatban.
Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása ötödik alkalommal látogatott Magyarországra; az LKPK elnökét elkísérte Franciszek Macharski bíboros, krakkói érsek, Józef Michalik przemysli érsek, az LKPK alelnöke, Wiktor Skworc püspök, tarnówi megyéspüspök és Piotr Libera püspök, az LKPK titkára. Lengyelország prímását a köztársasági elnökkel való találkozóra – a lengyel katolikus delegáció mellett – meghívói is elkísérték; a Parlamentben tett látogatáson jelen volt Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Spányi Antal és Beer Miklós esztergom-budapesti segédpüspök, valamint Veres András egri segédpüspök, az MKPK titkára. MTI/MK
Szentmise a Magyar Szentek templomában
Budapest: A lengyel püspöki kar delegációjának látogatása este a Magyar Szentek templomában folytatódott, a Magyarországért, Lengyelországért és Európáért tartott könyörgő szentmisével, amelyet Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrált.
„A szentleckében Szent Pál apostolnak az efezusi hívekhez írott buzdítását hallottuk: „Ismerjétek meg Krisztusnak minden értelmet meghaladó szeretetét, és teljetek be Isten egész teljességével” (Ef 3, 19) – kezdte homíliáját Paskai László. Az apostol e buzdítását börtönben töltött ideje alatt írta, amikor is még jobban elmélyedt benne Jézus Krisztus szeretete, s ugyanerre buzdította az efezusiakat is.
Az esztergom-budapesti érsek szavai szerint Szent Pál apostol buzdítása „hozzánk is szól, és arra indít, hogy törekedjünk elmélyülni Krisztus szeretetének az ismeretében”.
Szent Pál tanítása a kereszténység kétezer éves történetében számtalan személyben és formában megvalósult – mondta. „Amikor most a baráti lengyel nép egyházi vezetőinek a képviselőivel együtt vagyunk a szentmisén, a lengyel egyház XX. századi történetének két kiemelkedő személyét emelem ki, akikben szemlélhetjük Szent Pál tanításának teljesedését.”
A bíboros Szent Maximilián Kolbe ferences atyáról és a 2000-ben szentté avatott Fausztina Kowalska nővérről emlékezett meg.
Paskai László szavai szerint Szent Maximilián Kolbe ferences atya élete és tisztelete közismert a magyar egyházban; 1941. augusztus 14-én áldozta életét Krisztus szeretetéért. A ferences atyát a második világháború idején letartóztatták, börtönbe hurcolták, majd az auschwitzi koncentrációs táborba szállították, de ez sem törte meg lelkét – idézte a szent életútját a bíboros. „Amikor a tíz éhhalálra ítélt fogoly egyike kegyelemért könyörgött családja és gyermekei miatt, Szent Maximilián Kolbe önként vállalta az éhhalál büntetését társa életének megmentésére. Mivel szervezete legtovább bírta az éhséget, Nagyboldogasszony vigíliájának az estéjén a tábori hóhér ölte meg injekcióval. Áldozata szépen példázza Szent Pál tanításának teljesítését.”
A Szentírás tanításának megvilágítására törekedett Fausztina Kowalska nővér is, aki az Irgalmasság Anyja Nővérek Kongregációjának tagja volt, s a krakkói zárdában halt meg 1938. október 5-én, 33 évesen, s akit a szentatya 2000. áprilisi 30-án avatott szentté.
Fausztina Kowalska egyszerű feladatokat végzett a közösségben, de lelkében „az Istennel való bensőséges egyesülést formálta” – fogalmazott a bíboros.
A nővér tiszteletére Krakkóban bazilika épült, amelyet II. János Pál pápa az idén augusztusban szentelt fel; a bazilika altemplomában magyar kápolna is készül – ismertette Paskai László, aki így fejezte be szentbeszédét: „A két szent közbenjárása segítsen, hogy példájuk nyomán törekedjünk elmélyíteni lelkünkben Szent Pál buzdítását.”
A szentmisén magyarul és lengyelül is könyörögtek a két nép közötti barátság megmaradásáért, II. János Pál pápáért és egy új Európa megszületéséért. MK