Leo Scheffczyk: A fatimai fohász és az emberek üdvösségéért való aggodalom

2017. május 14., vasárnap | 19:37

Leo Scheffczyk (1920-2005) német bíboros, teológus már nyugalmazott professzorként tartott előadást 1989-ben Altöttingben egy Fatima-kongresszuson. A Newman Központ a fatimai Mária-jelenések 100. évfordulója alkalmából jelentette meg az előadás szerkesztett változatát.

A főpásztor a rózsafüzérhez csatolt kiegészítő szövegrész imáját elemzi, amelyet a Szűzanya a harmadik jelenéskor a következő szavakkal ajánlott a gyermek látnokok – Lúcia, Francesco és Jácinta – figyelmébe: „Amikor a rózsafüzért imádkozzátok, akkor minden tized végén tegyétek hozzá: Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.”

Leo Scheffczyk kifejti: Az „Ó Jézusom” megszólításnak nagy jelentősége van a fatimai fohász megértésében, kifejezi az üzenet sajátosságát és fontos a Mária-tisztelethez. Ez a megszólítás annak a Jézus-imának az ősi formájához kapcsolódik – anélkül, hogy a látnokok tudhattak volna erről a kapcsolatról –, amelyet az egyiptomi és görög szerzetesek a szemlélődés és nyugalom imájaként oly előszeretettel imádkoztak. Ők képesek voltak arra, hogy Jézus nevének puszta említésével „az Úr jelenlétének teljes közelségét, bensőséges jellegét megtapasztalják.” Ez a megszólítás ugyanakkor Jézus küldetésének tartalmi meghatározásához vezet el minket, mely küldetés már Máté evangéliumában egyértelműen a Megváltó személyével hozható kapcsolatba: „… mert ő szabadítja meg népét bűneitől” (1,21). A bűnbocsánat pedig a második megszólítás tartalma: „… bocsásd meg bűneinket…”. A teológus bíboros leszögezi: az imában itt lelhetünk rá a fatimai üzenet magvára, amely a kereszten végbevitt jézusi engesztelő tett által az emberiség bűneinek megbocsátásáról szól, amelynek az egész világra történő kiterjesztését a keresztényeknek kérniük kell. Ez az ima és Fatima üzenete így arra emlékezteti az embereket, hogy Jézus Krisztus keresztje és feltámadása hozta el a bűnből való megváltást, amelyet az embernek el kell fogadnia. Fatima lényegi üzenete, hogy a bűnöst szerető Isten igenis akarja a kereszt áldozatát a bűn kiengesztelésére. Ám miközben kiengesztelést kíván, hagyja, hogy az ember „önnön teremtményi szeretetével” együttműködjön vele, és a bűn feldolgozásából tevékenyen kivegye a részét. Így tehát az engesztelés Isten egyesítő szeretetének elfogadása a bűnös részéről, „az ember akaratlagos, önkéntes belebocsátkozása Isten szeretetének áramába…”.

A teológus elemzéséből egyértelmű, hogy Fatima üzenetét egészében jellemzi az üdvösség iránti aggodalom, s ez különösen erőteljesen mutatkozik meg az ima harmadik megszólításában: „… ments meg minket a pokol tüzétől…”. A kérés annak az eshetőségnek komolyan vétele – mégpedig a Bibliában adott kinyilatkoztatással teljes összhangban –, hogy „némelyek igenis elkárhoznak.” Scheffczyk bíboros csaknem harminc évvel ezelőtt tartott előadásában sajnálattal állapítja meg: „… a pokol létezéséről szóló igazságot manapság nemigen veszik komolyan. Következésképpen az ember üdvösség iránti aggodalma is egyre inkább háttérbe szorul.” Egyúttal figyelmeztet: az embert nem tekinthetnénk szabad döntéssel rendelkező, az üdvösség és kárhozat közti döntés elé állított lénynek, ha nem számolnánk az üdvösség elvesztésének eshetőségével. Erre emlékeztet páratlan nyomatékossággal és tömörséggel a fatimai üzenet. Fatima azonban – a Szentírás lelkületétől teljesen áthatva – nyíltan rámutat arra is, hogy a keresztény ember igenis reménykedhet a végleges megváltásban, tehát a mennybéli kiteljesedésben.

Ez a remény az ima negyedik megszólításában fogalmazódik meg: „vidd a mennybe a lelkeket…”. Jézus minden élő embert képes megmenteni a pokoltól, és örök életre tudja vezetni őt. Ez a kérés is egybecseng Fatima üzenetének egészével, mely az öröm és a remény üzenete az emberek számára. Fatima, miként az egész evangélium is, „az örömöt és Isten tettének győzedelmes jellegét” hirdeti, melyet a világban végbevitt Jézus Krisztus által és Mária közreműködésével. A főpásztor tényként állapítja meg: vannak olyan emberek, akik ellenszegülnek Isten szavának, ám a fatimai fohász őket sem hagyja figyelmen kívül, nem hagyja magukra, esetükben is érvényesül a régi alapelv: „egyetlen élőnek az üdvösségében sem szabad kételkedni.” Ez a negyedik kérés mellékmondatának pontosító megjegyzésében jut kifejezésre, ahol a mennyet azokért ostromoljuk különösen, „… akik legjobban rászorulnak irgalmadra.” Itt ismét elevenné válik a fatimai üzenet szellemére különösen jellemző gondolat: sok ember üdvössége függ a hívő emberek imádságától, áldozatától és odaadásától, „azokétól, akik az imádság kegyelmét megkapták.”

A bíboros összegzése: a „máriás lelkületű” Egyház mint egész szüntelenül imádkozik, és hoz áldozatot az emberiség látszólag legelhagyatottabb tagjaiért is. Aki pedig komolyan veszi Fatima üzenetét, az különleges módon csatlakozik ehhez az ima- és áldozati közösséghez, mely senkit sem hagy figyelmen kívül, és senkiről sem feledkezik meg.

A könyvecske előszavát író Héray András FSO, a Kútvölgyi Szűz Mária Engesztelő Kápolna igazgatója felidézi, hogy Erdő Péter bíboros nem sokkal a halála előtt meglátogatta Leo Scheffczyket és mélyen megrendítette, hogy a főpásztor végső szenvedéseit a Magyar Katolikus Egyházért ajánlotta fel. Szobájában a polcon ki volt téve az esztergomi könnyező Szűzanya képe. A 2006-os imaévben pedig a bíboros prímás a fatimai szentélyben felajánlotta hazánkat és népünket Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.

Leo Scheffczyk, A fatimai fohász és az emberek üdvösségéért való aggodalom, Newman Központ, 2017.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír 

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

2019. május 26., vasárnap
a-keresztenyseg-hetkoznapokban-dol-el-interju-szilvasy-laszlo-uj-piarista-tartomanyfonokkel
A kereszténység a hétköznapokban dől el – Interjú Szilvásy László új piarista tartományfőnökkel

A Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja Szilvásy Lászlót, a tartomány ökonómusát választotta tartományfőnökké márciusban. Hogyan tölti be hivatását az egyén, a szerzetesközösség, az iskola életében? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk a provinciálissal.

2019. május 26., vasárnap
Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. május 27.

Mai evangélium – 2019. május 27.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Jn 15,26–16,4a

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle