Levél a katolikus egyház püspökeihez a férfi és a nő együttműködéséről az egyházban és a társadalomban

Vatikán: Amint arról már előzetesen hírt adtunk, a fenti címmel jelent meg július 31-én a Hittani Kongregáció új dokumentuma, amely kis formátumú füzetben 37 oldalt tesz ki. A dokumentumot Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa és Angelo Amato érsek, a kongregáció titkára írta alá.
A szöveg több korábbi dokumentumra is hivatkozik – II. János Pál pápa tanításából Familiaris consortio, Mulieris dignitatem, Levél a családokhoz, Levél a nőkhöz, Katekézis az emberi szerelemről. A kérdéssel a Katolikus Nevelés Kongregációja és a Pápai Családbizottság is foglalkozott.
A mostani dokumentum négy részből áll: 1. A probléma; 2. A bibliai antropológia alapvető adottságai; 3. A női értékek időszerűsége a társadalmi életben; 4. A női értékek időszerűsége az egyház életében. A szövegben elsősorban a nőkérdésről van szó, a szexualitás értelmezésének új tendenciájáról, a túlzó feminizmus és a homoszexualitást védelmezők felfogásáról. Az újabb tendencia el akarja törölni a férfi és a nő közötti különbséget, mivel a szexuális különbözőséget csak kulturális dimenziónak tartja. Ennek a felfogásnak azonban súlyos következményei vannak a különböző szinteken: kérdésessé válik a család, azon belül a két szülő szerepe, a homoszexualitást a heteroszexualitással tartják egyenlőnek. E tendenciának gyökere az a törekvés, hogy az ember biológiai (nemi) meghatározottságát tagadják, attól szabadulni akarnak, mivel az ezt vallók szerint mindenki maga alakíthatja személyiségét, lényegi természete nincs előre meghatározva. A kérdéses irány szerint a Biblia a patriárkális szemléletet tükrözi Istenről: annak sincs jelentősége, hogy Isten Fia ténylegesen férfinak született, amikor felvette az emberi természetet.
Látjuk tehát, hogy az új antrpológiának (amelyet a túlzó feminizmus terjeszt), súlyos erkölcsi és dogmatikai következményei vannak.
Emlékeztet a levél arra is, hogy Isten az embert saját képére és hasonlatosságára, férfinak és nőnek teremtette. Az ember tehát – a férfi és a nő egyformán – Isten képmás. A második teremtéstörténet jobban kiemeli a szexuális különbség fontosságát: Ádám segítő társat kap, akivel kapcsolatba kell lépnie. A nő, ahogy a pápa magyarázta, a másik „én” az emberi közösségben. A férfi és a nő személyi kapcsolata lényeges: a nemi különbségnek a kommunió, a szeretetközösség felé kell irányulnia. A férfi és a női mivolt a kezdetektől fogva magában rejti a jegyesi princípiumot, vagyis azt a képességet, hogy kifejezhetik a szeretetet, amelyben az ember-személy önajándékozás lesz, és ezáltal megvalósítja létezése értelmét. A férfi és a nő egymásért, egyik a másikért létezik: ez a személyi közösség hasonlít a Szentháromság szeretetközösségéhez. (A dokumentum részletes ismertetésére a későbbiekben visszatérünk – a szerk.) VR/MK

Bírál az SZDSZ
Az SZDSZ augusztus 3-ai közleménye szerint „aggodalommal figyeli, ahogyan a katolikus egyház újabb és újabb társadalmi kérdésekben fejti ki egyre konzervatívabb véleményét.” A kisebbik kormánypárt szerint a Vatikán ezúttal a női esélyegyenlőség alapvető gondolatát kérdőjelezte meg: szembeszállt a nemek közötti különbségeket csökkentő törekvésekkel.

Püspöki cáfolat
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára cáfolta, hogy a vatikáni körlevél a női esélyegyenlőség alapvető gondolatát kérdőjelezné meg. A püspök leszögezte: „A dokumentum éppen a nőkért való felszólalás. Lehet, hogy a körlevél ellentétes a liberális demokrácia törekvéseivel, de nem ellentétes a Szentírással, a hívő ember eddig is vallott fölfogásával, pláne nem az emberi jogokkal, akár a nő, akár a férfi jogairól legyen szó.” MTI/MK