Libanon maronita pátriárkája ellenzi az iszlám kormányzást

Sfeir csak olyan tervet támogat a libanoni válság rendezésére, mely „elsősorban libanoni megoldás, másodsorban arab, azután pedig nemzetközi”. Miközben legutóbb három halálos áldozatot és tucatnyi sebesültet követelt egy autóba rejtett bomba, szerdán Amr Músza, az Arab Liga főtitkára újabb elképzeléssel érkezett az államelnök megválasztásáról. A maronita érsek azonban fenti szavaival burkoltan, de egyértelműen elutasította az iszlamisták felvetését a közvetlen népszavazással történő elnökválasztásról, és az iszlám szerinti kormányzásról. Ismeretes, hogy Libanonban a politikai hagyomány szerint a parlament választja meg az ország legfőbb közjogi méltóságát, aki mindenkor a helyi keresztény közösség soraiból kerül ki.

Sfeir bíboros egy helyi újságírószövetségnek adott fogadáson elmondta, hogy „a nemzetközi megoldás lehet akár rossz is Libanon számára, de véglegesen nem vethető el”. Hozzátette, hogy libanoni helyzet megoldásának „a múltban a szír jelenlét volt a legfőbb gátlója. Ma ez az akadály belülről jelentkezik, de nem jelenti feltétlenül azt, hogy külföldi oka nincsen. A szír katonai jelenlét mára politikaivá vált. Mint önök is tudják, bizonyos libanoniak és a külföld összejátszanak.” Véleménye szerint a belső nyomásgyakorlást külföldről irányítják. Ezért veszélyes a külföldi megoldás emlegetése.

Amr Músza, az Arab Liga főtitkárának javaslatát több parlamenti párt is támogatja. Számukra Michel Szulejman megválasztása létfontosságú lenne, és első lépése lenne a libanoni válság megoldásában, amelynek keretében új nemzeti kormányt alakítanának és új választási törvényeket hoznának. A parlamenti többség azonban elutasítja Haszan Naszrallahnak, a Hezbollah vezetőjének homályos célzását egy jövőbeni „iszlám kormány”-ról, mivel úgy vélik, ez a terv nyugtalanító és ellentétben áll a libanoni valósággal – jelentette az AsiaNews.

Egyes források szerint a tavaly november óta államfő nélküli országnak márciusnál előbb nem lesz elnöke, de nem kizárt, hogy csak egy év múlva tartanak választásokat. A legesélyesebb jelölt a hadsereg főparancsnoka, Michel Szulejman tábornok lehet, ha a törvények is lehetővé teszik részvételét a választáson.

* * *

Libanonban a sajátos hatalommegosztás szellemében az államelnöki tisztséget minden esetben maronita keresztény tölti be, a miniszterelnök a szunnita muzulmán többség soraiból kerül ki, míg a parlamenti elnök síita muzulmán vallású. A 3,8 millió lakos túlnyomó része arab, de az ország vallási térképe igen változatos. Libanon népességének majdnem 60%-a muzulmán, 39%-a keresztény. Az iszlám követői a két nagy felekezeten kívül még a drúzok, az izmaeliták és az alaviták. Legfontosabb keresztény felekezet a maronita, de katolikus, görög ortodox, melkita katolikus, örmény ortodox, örmény katolikus, szír katolikus, szír ortodox, római katolikus, káldeus, asszír, kopt, protestáns vallású hívők is megtalálhatóak az országban. Mivel a múltban gyakoriak voltak a muzulmánok részéről a keresztényeket sújtó pogromok, ezért a maroniták már csak önvédelmi okokból is ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adhassák az ország elnökét.

Magyar Kurír

Képek: AsiaNews, www.meib.org