
Elsőnek a család témaköréhez fűzte gondolatait, rámutatva a nehézségekre. Ezek között említette a házastársak közötti kapcsolatok törékenységét, az abortuszt, a demográfiai válságot, a munkalehetőség hiányát és a társadalmi mobilitást, amely gyengíti a nemzedékek közötti kapcsolatokat, a fiatalok belső eltévelyedését.
Az a modernség, amely nem a valódi emberi értékekben gyökerezik, előbb-utóbb eltévelyedéshez vezet. Ezért minden egyházi közösség, amely gazdag hitében és amelyet Isten kegyelme támogat, arra kapott meghívást, hogy vonatkozási pont legyen és párbeszédet folytasson a társadalommal, amelyben él. A pápa arra buzdította a balti országok főpásztorait, hogy továbbra is bátran védelmezzék az életet és a családot, folytassák a jegyespárok és a fiatal családok vallásos képzését. Ezt a tevékenységüket a polgári társadalom intézményeinek is támogatniuk kell.
A főpásztorok védelmezzék, és az igazság és szeretet nevében tanítsák Isten népét. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint Krisztus, a legfőbb pap, a hívek körében a püspökök személyében van jelen, akiket a papok segítenek munkájában. „Amint az Úr rendelkezése alapján Szent Péter és a többi apostol egyetlen apostoli kollégiumot alkot, úgy kapcsolódnak egymáshoz a római pápa, Szent Péter utóda és a püspökök, az apostolok utódai.” „A részegyházak élén álló egyes püspökök pásztori feladatukat nem más részegyházak, nem is az egyetemes Egyház, hanem csak Isten népének rájuk bízott része fölött gyakorolják” – idézett a pápa a Lumen gentium kezdetű zsinati dokumentumból.
Fontos tehát, hogy megerősödjön a tényleges kollegialitás Péter utóda és minden főpásztor között. Isten népe így növekedhet életszentségben és missziós életerőben. A püspököket arra bíztatta a pápa, hogy szeressék papjaikat, akik közvetlen munkatársaik és velük együtt felelősek a lelkipásztori munkáért. Fordítsanak továbbá nagy gondot a hivatásébresztésre, állítsák a fiatalok elé az evangéliumi eszményképet, Krisztus követésének szépségét mindenféle kompromisszum nélkül.
A Szentatya ezekkel a szavakkal zárta beszédét:
„Tiszteletreméltó testvéreim! Az Úr kiválasztott benneteket, hogy dolgozzatok szőlejében, egy olyan társadalomban, amelyben nem olyan régen szűnt meg az üldöztetés tele. Miközben még nem gyógyultak be teljesen azok a sebek, amelyeket a kommunizmus okozott népeitekben, egyre nő a szekularizmus hatása, amely a fogyasztói szemlélet délibábját magasztalja és amely magát az embert teszi meg saját maga mértékének. Ez még nehezebbé teszi lelkipásztori munkátokat, de ne veszítsétek el bizalmatokat, továbbra is fáradhatatlanul hirdessétek Krisztus evangéliumát, minden idők és minden kultúra emberének üdvözítő szavát. Az evangélium nem köti gúzsba az ember szabadságát és a valódi társadalmi haladást: éppen ellenkezőleg, hozzásegíti az embert, hogy tökéletesen megvalósítsa önmagát és megújítsa a társadalmat a szeretet gyöngéd és igényes törvénye szerint” – mondta a Szentatya, majd Mária közbenjárásáért fohászkodott. Nyújtson bátorítást számukra azoknak a vértanúknak a példája, akik a közelmúlt rettenetes üldöztetései során is hűségesek maradtak Krisztushoz.
VR/Magyar Kurír