Loretóban tartják július végén a nemzetközi migráció értekezletét

Loreto: Július 25-étől augusztus 1-jéig tartják a híres búcsújáró helyen, Loretóban a hetedik migráció találkozót az elvándorlók, mint az új Európa állampolgárai témakörről. Az értekezletet a scalabriánus atyák kezdeményezték, akik alapításuktól fogva az elvándorlók körében végzik apostoli szolgálatukat. Az előadók és a kerek-asztal beszélgetések résztvevői között szerepel: Silvano Tomasi érsek, az ENSZ genfi székhelye mellett működő apostoli nuncius, a római és a berlini főpolgármester és a Boldog Giovanni Scalabrini által alapított kongregáció jelenlegi elöljárója. A megvitatásra kerülő témák: az ENSz dokumentumai a vándorlók jogairól, a migránsok jogai az európai városokban, szavazati és politikai menedékjogaik. A találkozó főszervezője Gianni Borin olasz scalabriánus atya, valamint a Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának elnöke, a japán Stephen Fumio Hamao bíboros a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozataikban főként azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy az Európai Unió bővítése milyen következményeket von maga után a migráció területén. Ettől az évtől kezdve az unió polgárainak száma 376-ról 450 millióra, a hivatalos nyelvek száma pedig 11-ről 20-ra emelkedett. Ám az EU korábbi 15 állama fenntartotta magának azt a jogot, hogy korlátozza a személyek szabad áramlását, ami azt jelenti, hogy 2011-ig a helyzet változatlan marad. Gianni Borin atya szerint aggodalomra ad okot az a tény, hogy az Európai Unió még nem ratifikálta az elvándorlók és családtagjaikra vonatkozó 1990-es ENSZ konvenciót, valamint, hogy az egyes országok jogalkotása saját állampolgáraik érdekeire hivatkozva, korlátozza a nem uniós polgárok jogait. Ám Európa lényegileg befogadó kontinens, ahol békésen egymás mellett élnek népek, kultúrák és etnikumok. Gianni Borin atya lehetségesnek tartja a muzulmán bevándoroltakkal való párbeszédet is, amelynek feltétele azonban az, hogy a keresztények és az európaiak nyújtsanak segítő kezet elsőként. Hamao bíboros a kérdés kapcsán kifejtette: az Európába vándorolt külföldi vendégmunkások esetében nem igazságos egyedül gazdasági kritériumokra szorítkozni. A szolidaritásnak két fontos szempontja van: a családegyesítés lehetővé tétele és az integrációs folyamat elősegítése. A muzulmánok és a keresztények jelenlegi konfliktusos kapcsolatát érintve a bíboros rámutatott a terrorizmus veszélyére. A háború mindkét fél, muzulmánok és keresztények számára egyaránt nagy csapást jelent. Mindenkinek szembe kell nézni a kérdéssel: mit jelent ma muzulmánnak lenni? Mit jelent az iszlám, mint vallás? Hogyan közeledhetnek egymáshoz a muzulmánok és a keresztények? Ezeket a kérdéseket az egyház is felveti és a válaszokat a párbeszéden keresztül az egyháznak és az államnak együtt kell keresnie – mondta még a VR-nak adott nyilatkozatában Fumio Hamao bíboros. VR/MK