Ma húsz éve lett bazilika Máriaradna

2012. augusztus 28. kedd, 11:30

Néhány hete kaptuk az örvendetes hírt, hogy 2,5 milliárd forintot nyert uniós pályázaton felújításra és korszerűsre Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye, Mátraverebély-Szentkút. A II. János Pál pápa által 1992. augusztus 28-án bazilika rangra emelet erdélyi Máriaradna is nagy lehetőséget kapott: 13 millió euróból, vagyis 3,4 milliárd forintból születhet újjá a következő két évben, szintén az EU jóvoltából – tudtuk meg Reinholtz András kanonoktól, aki immár kilenc éve Máriaradna plébánosa és kegyhelyigazgatója.

Ez a kegyhely ma nincs annyira a köztudatban, mint Erdély másik nagy ferences kegyhelye, Csíksomlyó, pedig az Osztrák-Magyar Monarchiának ez volt Máriacell mellett a legrangosabb zarándokcélpontja évszázadok óta. Zell és Radna egyaránt az Anjou-házból való magyar királyokhoz kötődik. E vonatkozásban Radna az idősebb, hiszen Károly Róbert telepítette itt le a ferenceseket, Zell pedig Nagy Lajosnak köszönheti rangját és fényét.

Az Aradtól mintegy 30 kilométerre keletre fekvő Máriaradnát a román kommunisták le akarták radírozni a föld színéről, még a település nevét is elvették, beolvasztva a közeli Lippába a községet. Ennek ellenére mindig jöttek a zarándokok, ha legnagyobb számban nem is a főünnepre, a júliusi Szent Anna-búcsúra, mert a dolgozóknak ekkor sohasem adták ki a szabadságukat. Azonban a kommunistáknak is voltak ünnepeik, Romániában augusztus 23. Ilyenkor a többnapos hosszú hétvégét kihasználva például a Radnától közel ötven kilométerre fekvő Szentanna sváb falu apraja-nagyja fölkerekedett. „Ezer-ezerkétszáz fős zarándokcsoportunk rezesbandástól menetelt egy álló napig oda, s a búcsús nap után egy álló napig haza. A legnehezebb időkben sem hagytuk magunkat megfélemlíteni” – meséli a falu szülöttje, a kegyhely plébánosa.

A Maros völgye fölé emelkedő, dombra épült hatvanegynéhány méter magas, kéttornyú barokk kegytemplom és a mellette lévő háromszintes hatalmas kolostor most katasztrofális állapotban van, de így is fenségesen uralkodik a tájon. Fénykorában harminc ferences lakta a rendházat, és a kegyhely mellett három-négy vármegye katolikus népét szolgálták a barátok népmissziók tartásával.

Legtöbben azonban a múltszázad ötvenes éveinek elején lakták a rendházat. Több mint száz ferences és vagy százötven szerzetesnővér kényszerlakhelye volt kilenc hónapig. Egész Erdélyből idehozták a szerzeteseket, hogy kiéheztessék őket, és „önként” távozzanak, és civil ruhát öltve kapcsolódjanak bele kommunizmust építő dolgozó nép nagy menetelésébe… „Senki sem hagyta el közülünk a közösséget, és nem is haltunk éhen, mert a hívek közössége, különösen azokról a településekről, ahonnan a ferenceseket elhurcolták, gondoskodott rólunk. Az éjszaka leple alatt szekérszámra hozták az elemózsiát” – mondta Papp Leonárd ferences, aki növendékként maga is osztozott e száműzetésben, és most a székelyudvarhelyi ferences templom lelkipásztora. A ferencesek a rendszerváltozás után fokozatosan visszavették az ingatlant, de létszámproblémák miatt egy évtizede átadták a kegyhely gondozását a temesvári püspökségnek. Azóta vezeti a kegyhelyet a mostani plébános, aki egyben pankotai esperes is.

A radnai kegyhely mindenkori népszerűségét jelzi a gyóntatófolyosón és a kolostor más részein elhelyezett sok száz votív kép, amelyek mindegyike a Szűzanya közbenjárását köszöni meg egy-egy konkrét ügyben. Ábrázolva van itt tűzvész, marhavész, autóbaleset és minden elképzelhető nem kívánatos esemény, amelyek azonban egytől egyik jól végződtek. Ugyanilyen megfontolásból kapta a kegyhely a sok kis ezüst offert, melyek már bent a bazilikában láthatók nagy falra szerelt, üvegezett tablókon, és a szabadtéri lourdes-i barlang pedig kis márvány hálatáblákkal van tapétázva.

Mindezek hét nyelven közvetítik a hívek köszönetét, ugyanis a Temesvári Egyházmegyében, ahová Radna tartozik, a katolikusok többségét alkotó magyarok mellett nagy számban élnek román, német, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is, és valamennyien közös otthonoknak érzik a kegyhelyet. De nem csak ők. „Ortodoxok is látogatják, papjaik vezetésével, vagy egyénileg. Ha nem is miséznek benne, de énekelnek, imádkoznak, és ami érdekes – hívta fel rá a figyelmet a kegyhelyigazgató – nem a Szűzanya, hanem inkább Szent Antal miatt térnek be hozzánk román testvéreink.”

Máriaradna császári rangját jelzi, hogy az Itáliából származó, hajdan egy tűzvészt csodás körülmények között túlélt kegyképének rokokó foglalatát Mária Terézia magyar királynő utasítására a bécsi udvari ötvös készítette mintegy harminc kilogramm ezüst felhasználásával. A Szűzanya és a Kisjézus koronáját Rudnay Sándor esztergomi prímás ajándékozta a kegyhelynek. A bíboros érsek, aki korában három évig Erdély püspöke volt, annyira megszerette a nem is az ő egyházmegyéjéhez tartozó kegyhelyet, hogy azt kérte a ferencesektől, halála után ők őrizzék a szívét, a kegykép közelében. Ezt az óhaját végrendeletében is megerősítette, úgyhogy azóta is féltve őrzött kincse Radnának a prímás formalinba helyezett szívét őrző ezüst szelence.

A kommunista évtizedeket átvészelt búcsújáróhely hálás Boldog II. János Pálnak, aki húsz éve a bazilika minor címet adományozta templomnak. Boldoggáavatása alkalmából a Szent Anna-oltár mellett kapott helyet a lengyel pápa egészalakos, 2,4 méter magas szobra. Reinholtz András szerint ő volt a XX. század legnagyobb zarándoka és immár minden zarándok védőszentje. A szobornál nemcsak a katolikus, de az ortodox hívek is imádkoznak, ami jelzi, hogy a pontifex valóban hídépítő volt a népek és a felekezetek között.

Máriaradnát évente ma is közel százezer zarándok keresi fel, akinek 15–20 százaléka Magyarországról, leginkább Békésből érkezik. A kegyhelyigazgató bízik benne, hogy a felújítás után a kegyhely látogatottsága jelentősen megnő. A határok átjárhatósága és az uniós támogatás ehhez megteremti a lehetőséget.

Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Külhoni
Vezető híreink – olvasta már?
nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-kivul-es-belul-tizenot-kerdes-es-valasz-segit-keszuletben
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kívül és belül – Tizenöt kérdés és válasz segít a készületben

Fábry Kornélt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) általános titkárát kérdeztük a budapesti találkozó előkészületeiről, tudnivalóiról. A kérdéseket és a válaszokat két részben adjuk közre. Az alábbiakban az első rész olvasható.

2019. február 18. hétfő
isten-tud-kozel-hozni-minket-egymashoz-uzeni-hazassag-hete
Isten tud közel hozni minket egymáshoz – üzeni a házasság hete

A hazánkban tizenkettedszer megrendezett házasság hete programsorozat záró szentmiséjére február 17-én, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor. A liturgiát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök vezette.

2019. február 18. hétfő