Mádl Ferenc köztársasági elnök Rómába utazott

Róma: Június 18-án, kedden reggel négynapos hivatalos olaszországi és vatikáni tárgyalásra érkezett Rómába Mádl Ferenc államfő és kísérete. Rendkívül sűrű római programján szerepelnek az olasz közélet vezetőivel, Carlo Azeglio Ciampi köztársasági elnökkel, Silvio Berlusconi miniszterelnökkel, a parlament és a szenátus elnökeivel folytatott tárgyalások. Mádl Ferenc szerdán délben az olasz köztársasági elnök jelenlétében a híres Trevi-kút közelében fekvő Poli-palotában megnyitja az Esterházy-gyűjtemény olasz barokk grafikáiból rendezett kiállítást, mely egyúttal az olaszországi magyar kulturális évad kezdetét is jelenti. Csütörtökön a magyar államfőt II. János Pál pápa fogadja a Vatikánban, majd találkozásra kerül sor Angelo Sodano bíboros, államtitkárral.
Rómába érkezését követően Mádl Ferenc kíséretével a Quirinale-palotába hajtott, ahol Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő fogadta, aki a magyar államfőhöz hasonlóan szintén Európa-szerte híres jogtudós, a híres pisai egyetem egykori diákja. Megbeszéléseik után a magyar küldöttséget a Montecitorio, vagyis az olasz parlament épületében annak elnöke, Pierfernandino Casini fogadta, a művészi alkotásokkal díszített Sala della Lupa (a Római anyafarkas)-teremben.
Casini házelnök köszöntő beszédében nagy elismeréssel szólt Magyarország európai történelmi szerepéről, különös tekintettel a magyar nép 1956-os példamutatására. Megemlítette, hogy éppen az ő kezdeményezésére az olasz parlament az elmúlt év október 23-án, a parlament teljes ülésén ünnepi megemlékezést tartott a magyar hősök emlékére.
Mádl Ferenc „Az Európai Unió jövője – a magyar álláspont” címmel tartott előadást a termet megtöltő magyar és olasz diplomatáknak és meghívott vendégeknek. Először is felidézte a magyar parlament itáliai vonatkozásait, jeles módon az ott őrzött Szent Koronát, melyet Itáliából küldött II. Szilveszter pápa a fiatal magyar állam első királyának, Szent Istvánnak. Utalt a Duna-parti Országház Nándorfehérvár-termére, melynek freskója az ottomán hódítók fölötti 1456-os diadalnak állít emléket, különös szerepet tulajdonítva az éppen itáliai földről származó Kapisztrán Szent Jánosnak, aki az európai egység védelmében lelkileg buzdított győzelemre, és aki szintén jogtudós volt.
Örömmel utalt a magyar államfő az Örök Város szerepére, hiszen 45 évvel ezelőtt éppen Róma adott helyet annak az ünnepségnek, amelyen hat ország, köztük Olaszország megalapította a mai Európai Unió elődjét. Az ezredforduló magyar nemzeti törekvéseinek középpontjában az EU-hoz való csatlakozás vágya áll. Ez a politikai Európához való visszatérés és az Európa mint eszme, érték- és intézményrendszer jövőjéhez történő hozzájárulás igényét jelenti. Mindez több mint ezer évvel az után történt, hogy a magyar nemzet részévé vált a földrajzi, történelmi és kulturális Európának. Az uniós csatlakozás számunkra az Itáliához való szorosabb kötődés új lehetőségét is jelenti. Az elnök utalt az Európa Tanács nizzai ülésére, majd a Laeekeni Nyilatkozatra, melynek nyomán létrejött az Európai Konvent, melynek munkájába a tagjelöltek, természetesen Magyarország is, bekapcsolódott.
Mádl Ferenc értékelte a globalizációt és beszédének lényegeként öt pontban foglalta össze azokat a kívánságokat és óhajokat, melyeket magyar álláspontként kínált megfontolásra a Konvent munkájához. VR/MK