A maffia ártatlan áldozatai is Krisztus keresztjét hordozták

A bűnszervezet áldozatainak írásaiból állította össze a kötetet, amelyet az Avvenire mutatott be. A szerző kifejezi ezzel meggyőződését: minden ártatlan áldozat a szenvedő, megkínzott Isten képmása. Ezek a mártírok vérükkel fizettek, mert nem tértek le az igazságosság útjáról, mert szerették az embereket.

Paolo Borsellinót 1992 július 19-én ölte meg a bűnszövetkezet. A maffia elleni harcról így beszélt: „ez a harc mindenkelőtt kulturális mozgalom, amely hozzászoktatja az embereket ahhoz, hogy érezzék a szabadság friss illatát, ami szembeszegül az erkölcsi megalkuvás, a közöny, a cinkosság bűzével.” Peppino Impastato szicíliai újságírót 1978-ban gyilkolta meg a maffia. Mindvégig reménykedett abban, hogy a lassú szembenállás eredményre vezet. Pippo Fava szicíliai újságíró meg volt győződve róla, hogy az igazságot feltáró újságírás képes megakadályozni a korrupciót és megfékezni a bűnözést. A maffia jelenléte átszövi a mindennapi életet. Ahogyan Rosa Atria írta 1992-ben: „A maffia mi vagyunk, a mi hibás viselkedésünk.” Ő tizenhétévesen, miután meggyilkolták apját és testvérét, öngyilkos lett.

A könyv egyben buzdítás is arra, hogy szálljunk szembe a gonosszal. Ahogyan Luigi Ciotti írja az előszóban: ma is egyre több ember hal meg azért, mert nem vagyunk képesek cselekedni. Fontos, hogy a remény ne haljon meg, hogy az igazság utáni vágy mozgassa ma is létezésünket.

Magyar Kurír

(tzs)