Magyar főpásztorok a Biblia évéről (1)

Nagyon értékes volt az esztergomi bibliakiállítás, amely esztergomi gyűjteményekből mutatta be a legszebb példányokat, kezdve a régi, kéziratos liturgikus bibliaszövegeken, folytatva a magyar nyelvű kéziratos kódexben fennmaradt bibliafordítással, a Jordánszky-kódexszel, azután a sok ősnyomtatvánnyal, régi kiadvánnyal. (…) Ennek a kiállításnak a nagy nemzetközi sikere kicsit elővételezte az ősszel Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megnyílt bibliakiállítást, ahol a Biblia az egész magyar kultúrában betöltött szerepének a gazdagságával mutatkozott be. Ennek keretében bemutatták azokat a bibliai vonatkozásokat is, amelyek magyar irodalmi életünkben és nemzetünk nagyjainak az írásaiban megjelennek. A budapesti kiállítás ugyanakkor interaktív is volt. (…) Ezenkívül még igen sok más is történt, hittanversenyek, oktatási jellegű programok is megvalósultak, kiadások láttak napvilágot. Az idei év nagy eseménye, hogy elkészült az Ószövetség cigány (lovári) nyelvű fordítása is, ezzel teljes lett a lovári Biblia.

A bibliai év gazdagságából nemzetközi rendezvényeket is meg kell említeni. A világegyház nem Biblia éve néven hirdette meg az esztendőt, viszont a Rómában tartott püspöki szinódus ezt a címet viselte: „Isten igéje az egyház életében és küldetésében.” Óhatatlan, hogy ilyen témaválasztás esetén ne kerüljön szó, mégpedig főhelyen, magáról a Bibliáról. Tudatosítottuk azt, hogy az Isten Igéje a legteljesebb értelemben maga Krisztus. Õ testté lett és közöttünk lakott, azonban Istennek az emberiséghez intézett szavát őrzi sajátos formában a teljes Szentírás. Ezért a Szentírás értelmezéséről, a történeti-kritikai módszerről és más tudományos módszerek alkalmazásáról és korlátairól is tárgyaltunk, azután az egyház hagyományának és hitének a szerepéről, a bibliaolvasásról nagyon sokat hallottunk és tárgyaltunk a szinódus során. Azt hiszem, hogy a szinódus nyomán várható apostoli buzdítás összefoglalja majd ezzel kapcsolatban a mai katolikus tanítást.

Természetesen a Szent Pál-év rendezvényei is kapcsolódnak a Szentíráshoz, hiszen Szent Pál a Biblia egyik szerzője. Éppen ezért azok a kiállítások és zarándoklatok, amelyeket ezzel kapcsolatban rendeztek meg, szintén erősen magukon viselték a szentírási jelleget. A Biblia évében különleges ösztönzéseket is kaptunk. Családonként is járt házról házra a Biblia. Ez Budapestről indult, helyi kezdeményezés volt. Azt hiszem, hogy akik megszokták, hogy a lakásban, a családban ott van a Biblia, mellette a kereszt, a Szűzanya és a pápa képe, akik megszokták, hogy rendszeresen olvasnak belőle, nem fogják abbahagyni az év vége után sem.”

Végül Erdő Péter bíboros egy személyes élményét osztotta meg a hallgatókkal: „Az élmény egy éjszakai programhoz fűződik. A szinódus alatt megkértek minket, hogy olvassunk fel a Santa Croce di Gerusalemme bazilikában egy részletet a Bibliából. Ott néhány nap alatt folyamatosan felolvasták az egész Szentírást. A templom mindig tele volt hívekkel, akik imádságos lélekkel hallgatták ezeket a felolvasásokat. Amikor este a bibliaolvasás után nagy fáradtan hazaértem, láttam, hogy már elmúlt a vacsoraidő. Gondoltam: ennyit igazán megért, hogy Isten szavát olvashattam. De akkor megszólított a Szent Márk háznak az igazgatója, és megkérdezte, hogy vacsorázott-e az Eminenza? Mondtam, hogy nem. Erre ő hívott, hogy meg van terítve, és este tizenegykor kaptam vacsorát. Ez olyan személyes élményem, hogy ha az ember egy kis áldozatot is vállal az Isten igéjéért, akkor százszoros kedvességgel hálálják meg. Ilyen lélekkel vegyük kézbe a Bibliát.”

Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat/Magyar Kurír