Magyar gyémántmise Lyonban

Különös véletlen, hogy Fülöp Gergely és a fiatal Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa egy napon celebrálták első miséjüket és léptek Isten szolgálatába. A jubileumot a lyoni St Antoine l’Eremite (Remete Szent Antal)-plébániatemplomban tartották, magyar és francia hívek részvételével. A szertartáson részt vett Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke, valamint Philippe Barbarin bíboros, prímás érsek.

Cserháti püspök németül köszöntötte az egybegyűlteket, majd magyar nyelven ismertette az abasári születésü Fülöp Gergely életútját: 1946-ban Budapesten kezdte szemináriumi tanulmányait. 1949-ben elöljárói Párizsba küldték továbbtanulni; ott szentelték fel 1951-ben. Lyonba került, ahol az érsek 1954-ben a helyi magyar hívek lelkigondozásával bízta meg. Ő látta el a Grenoble melletti viszkózagyár 300 magyar hívét is. 1956-ban igen sok magyar érkezett a régióba, ami sokrétű felelősséget rótt rá: az Alpoktól a Földközi-tengerig járta a városokat, misézett Lyonban, Grenoble-ban, Bourgoin-ban, Nimes-ben, Nizzában; keresztelt, esketett, temetett; segített a rászorulóknak, kórházakat látogatott, vigasztalta a betegeket, a magyar családok gyerekeit katekizmusra tanította. Kovásza, cementje volt a Dél-Franciaországban élő magyarságnak – fogalmazott a főpásztor.

Barbarin bíboros – akit régi barátság fűz magyar paptársaihoz, s római tanulmányai során magyarul is megtanult – kalocsai hímzésű miseruhában, „Dicsértessék a Jézus Krisztus”-sal magyarul köszöntötte a hívőket, és a Miatyánkot tiszta kiejtéssel, magyarul imádkozta a hívekkel. Beszédében kiemelte Magyarország példamutató kiállását Európában a keresztény kulturális örökség mellett. Szerettel emlékezett meg Fülöp Gergely életművéről, akinek páratlan ajándékot, a gyémántmisés Szentatyától kapott, hatvanas feliratú díszes bőrmappát ajándékozott – tájékoztatta szerkesztőségünket Reményi György grenoble-i egyetemi tanár.

Magyar Kurír

(mk)