A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) közleménye a nemzetközi törvényeket sértő tervezetekről

Budapest: A Magyar Kormány nemzetközi megállapodást és hatályban maradó magyar törvényeket is sértő törvénytervezeteket terjesztett a Parlament elé
A Kormány a Parlamenthez beterjesztett törvényjavaslatok szerint egyoldalúan módosítani kívánja az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között létrejött Megállapodást, valamint a Megállapodás végrehajtásának 2002-ig megteremtett jogszabályi hátterét. Az általunk eddig megismert törvényjavaslatok a Megállapodásban foglaltak végrehajtását lehetetlenné teszik, illetve a Magyar Állam által vállalt kötelezettséget egyoldalúan felmondják.
A kormányfővel és az MSZP elnökével, a jelenlegi külügyminiszterrel május 10-én folytatott megbeszélésünkön megnyugvással vettük a korábbi kijelentések megismétlését, hogy egyházunk munkájára a jövőben is számítanak. A megalakuló Kormány elismerte az egyházak közéleti és közszolgálati tevékenységét és arról biztosított bennünket, hogy – a jogbiztonság követelményét is szem előtt tartva – az egyházakat érintő törvényeket nem módosítják. Mi bíztunk tárgyalópartnereink szavahihetőségében. Éppen ezért értetlenül állunk a Kormány, a kormánypárti képviselők, valamint az Emberi Jogi Bizottság által a Parlament elé terjesztett törvényjavaslatok egyházunkat érintő módosításának tervezetei előtt.
Félő, hogy megismétlődik a Horn-kormány alatt kialakult helyzet. A Megállapodás aláírását követően ugyanis az elfogadott törvénymódosításokkal annak végrehajtását lehetetlenné tették. A Megállapodás végrehajtásához szükséges törvénymódosításokra csak az Orbán-kormány idején került sor. A szerződő felek által létrehozott Vatikáni-Magyar Vegyesbizottság ekkor fogadta el a szükséges törvénymódosítások szövegét. Ezek a Vegyesbizottság jegyzőkönyvének mellékletét képezték, a Kormány beterjesztette őket az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés által elfogadott magyar törvények szövege ezzel a Vatikáni Megállapodás részévé vált. Ez volt az eljárási rend akkor is, amikor a Megállapodás alapján az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság delegációja az szja 1 százalékából származó bevételi forrás helyzetét megvizsgálta. Elfogadták a Kormány által az egyház-finanszírozási törvény módosítására előterjesztett, más egyházakkal előzetesen egyeztetett tervezetet. Erről jegyzőkönyvet vettek fel, melynek melléklete az elfogadott törvénymódosítási javaslat, amit a Kormány előterjesztésére a Parlament elfogadott.
A szociális törvény, az egészségügyi közszolgáltatásokról szóló törvények módosításának tervezete és a költségvetésről szóló törvényjavaslat több, a Vatikáni Megállapodást sértő rendelkezést is tartalmaz. Többek között a személyi jövedelemadó felosztására vonatkozó, jegyzőkönyvileg elfogadott törvényszöveget, s a személyi jövedelemadó felosztásának rendszerét is módosítaná. Ez a módosítás ellentétes egy nemzetközi szerződéssel, sérti a jogbiztonság elvét, ami kiterjed a közjogi váromány védelmére, azaz a törvény által ígért juttatásokra is.
Megjegyezzük, hogy a népszámlálásnál objektívebb felosztási kritérium nehezen található. A népesség 90 százalékának érdemi válaszát figyelembe vevő népszámlálás alapulvétele nagyságrendileg kevésbé aggályos, mintha az egyházak javára tett, alig több mint félmillió rendelkezőből indulnánk ki.
A hitéleti támogatás egyházak közötti felosztásánál 1998. előtt is népszámlálási adatokat használt a törvényhozó.
Bár a népszámlálás adatai kizárólag statisztikai célokra használhatók, ez az elv nem sérül. Az adatokat ugyanis más statisztikai adatgyűjtéshez hasonlóan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a törvényeknek megfelelően feldolgozza és a belőle készített statisztikákat nyilvánosságra hozza. A kiegészítés nem a népszámlálás egyedi adatai, hanem a KSH által nyilvánosságra hozott és bárki által bármilyen célra felhasználható statisztikák alapján történik.
A szociális törvény Parlament előtt lévő tervezetével kapcsolatos problémákat még szeptemberben jeleztük a törvényjavaslatot benyújtó Csehák Judit és Bárándy Péter miniszternek, azonban érdemi intézkedés nem történt.
A törvénytervezetekhez az ellenzéki képviselők által benyújtott, a fennálló problémákat orvosolni szándékozó módosító javaslatokat a kormánypárti többség rendre leszavazta és a Kormány képviselője sem támogatta.
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat is tárgyaló november 28-ai ülésén az Országgyűlés történetében eddig példa nélküli eset történt. A Bizottság hamis információ alapján szavazott meg egy, az egyház-finanszírozásra vonatkozó módosító indítványt és utasított el egy másikat. Donáth László, a bizottság alelnöke ugyanis úgy tájékoztatta a bizottságot, hogy a Kormány képviseletében Szalay István államtitkár megállapodott az apostoli nunciussal arról, hogy a Szentszék a törvénymódosítások ellen nem emel kifogást, s lemond a Kiegészítő Jegyzőkönyvben rögzített elosztási elvről, amit a bizottsági ülésen végig jelen lévő Szalay István államtitkár nem cáfolt.
Karl-Josef Rauber nunciusnak Medgyessy Péterhez intézett, birtokunkban lévő november 29-ei levele szerint a szerződő felek között semmilyen megállapodás nem történt. Szalay István valóban felkereste a Nuncius Urat, azonban a tárgyalásukon a 2001-ben aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv szóba sem került és a Vatikáni Szerződésben foglaltak végrehajtásáról a nuncius nem mondott le. MK
Veszélyben a vallásszabadság
Budapest: A fentiekről tartott ma délelőtt sajtótájékoztatót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Városligeti fasori központjában Veres András püspök, titkár. Leszögezte: tizenkét évvel a rendszerváltozás után az egyház szabad működése ismét veszélybe került Magyarországon, csakúgy, mint a vallásos emberek jogai. Ha a közleményben ismertetett módosító javaslatok törvényerőre emelkednének, az súlyos zavart idézne elő az egyházi intézmények működésében. Magyarország külföldi megítélése is veszélybe kerülne, hiszen ez esetben az történne, hogy egy nemzetközi egyezményt az egyik fél egyoldalúan felrúgna. A püspök, titkár Donáth László szocialista képviselő idézett kijelentésére utalva megállapította: a honatya valótlan állításával lehetetlen helyzetbe hozott egy hazánkba akkreditált diplomatát. A püspöki kar a leghatározottabban arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza az említett törvényjavaslatokat. A történtekről értesítették a Vatikánt is, valamint még a mai nap folyamán tárgyalásra kerül sor a katolikus egyház és Medgyessy Péter miniszterelnök között. Veres püspök kilátásba helyezte: ha nem kerül sor a törvénytervezetek visszavonására, a püspöki kar további lépéseket tesz az ügyben, így az Alkotmánybírósághoz fordulnak, illetve nemzetközi lépéseket is tesznek.
A püspök, titkár külön kihangsúlyozta: a tervezett intézkedésekben nem az a lényeg, hogy anyagi kár éri az egyházat, hanem az, hogy súlyosan sérülnének a vallásos, hívő emberek jogai, veszélybe kerülne az egyházi intézmények zavartalan működése. MK