A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és Titkársága (1)

– Mikor és milyen céllal jöttek létre a Püspöki Konferenciák?
– A II. Vatikáni Zsinat döntésének értelmében minden országban létre kellett hozni a Püspöki Konferenciákat – mondta Veres András püspök. Ezek a Konferenciák ún. jogi intézmények, feladatuk, hogy területükön lehetőség szerint összehangolják a lelkipásztori munkát és szükség esetén közös döntéseket hozzanak ebben a tárgykörben. Nagy országok esetében külön ajánlják a regionális konferenciák létrehozását is, Olaszországban például három regionális Konferencia létezik, de minden évben van egy plenáris ülésük, amelyen minden Konferencia részt vesz.

– Kik a Konferencia tagjai?
– A Püspöki Konferencia tagjai a magyarországi egyházmegyék megyéspüspökei, és azok, akik egyházjogi szempontból velük egyenlő elbírálás alá esnek, így a pannonhalmi bencés főapát, mint területi apát és az apostoli kormányzók, az egyházmegyei kormányzók, a koadjutor püspökök, a segédpüspökök és címzetes püspökök, valamint a Szentatya által az emigrációban élő magyar hívek lelkipásztori gondozására kinevezett püspök.

– Hogyan működik a Konferencia?
– A Konferencia évente négy alkalommal, szabályos időközönként tart teljes ülést, ezek az ülések általában háromnaposak. Év elején az elnök rendkívüli ülést hív össze a gazdasági ügyek és a költségvetés megtárgyalására.

A rendes ülések témái a Konferencia által adott évben tervezett lelkipásztori, teológiai és társadalmi kérdések, az Egyház és az egyházi intézmények működésével kapcsolatos ügyek. Az ülésekre az apostoli nuncius is meghívást kap.

A Konferenciát az elnök képviseli. A Konferencia egyes hatásköreit az elnökre, elnökhelyettesre, a titkárra, az Állandó Tanácsra, a bizottságokra, illetve a Titkárságra átruházhatja.

Az Állandó Tanács a Konferencia választott testülete, amely a Titkárság segítségével gondoskodik az ülések előkészítéséről, a döntések végrehajtásáról.

A Püspöki Konferencia képviseli az Egyházat a különböző hatóságoknál, illetve az állammal történő tárgyalások során. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a Konferencia megbízza a titkárt a tárgyalások előkészítésével, a tárgyalásokon való részvétellel és a döntések végrehajtásával. A titkár munkáját a Konferencia irányítja és felügyeli.

Hozzá kell tenni, hogy a Püspöki Konferencia minden egyházmegyére érvényes döntést ritkán hoz, mert főként javaslatokat fogalmaz meg. Lehetnek azonban olyan ügyek, amelyekben országos hatáskörű döntések születnek. Ilyenek például a liturgiával kapcsolatos kérdések, a liturgikus könyvek fordítása, előírások módosítása, vagy a hitoktatással kapcsolatos kérdések. Azokban az ügyekben hozott döntések minden egyházmegyére érvényesek.

A Püspöki Konferencia titkárának munkáját segítik a Titkárság osztályai. Az osztályok vezetőit arra kértük, mondjanak ők valamit munkájukról.

Közvetlen beosztottként az irodaigazgató, Sánta János atya áll a Konferencia titkára mellett. Az ő feladata a jegyzőkönyvek készítése a Konferencia üléseiről, a levelezés felügyelete, valamint a már meglevő döntéseknek a kivitelezése és felügyelete. Veres András püspök távollétében ő irányítja a napi feladatokat.

A Titkári Osztályon történik a levelek és iratok rendezése, iktatása és számítógépes nyilvántartása – tudtuk meg Dióspatonyi Márta osztályvezetőtől. Itt készítik elő a szükséges iratokat a Konferencia vagy az Állandó Tanács ülései előtt, valamint innen folyik a magyar és idegen nyelvű levelezés. Az osztályon készülnek az egyéb fordítások is. Ez az osztály foglalkozik a postázással, a faxok küldésével, valamint másolással. Az ügyfélfogadást, mind telefonon, mind személyesen az osztály munkatársai végzik. A titkárnői feladatokat is ezen osztály munkatársa látja el.

Folytatjuk...

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és Titkársága (2)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és Titkársága (3)