A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata

Az iskolaév megkezdése reflektorfénybe helyezte a közoktatási törvény szeptembertől hatályba lépett módosításait. Október 4-én tartjuk a Katolikus Oktatás Napját. Ezen alkalomból a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, felelősséget érezve a magyar nemzet egészének fejlődéséért, az alábbi nyilatkozatot teszik közzé szeptember 24-én, Szent Gellért napján:
Tény, hogy a család után az iskola a második otthonunk. A Katolikus Egyház felfogása szerint azonban a teljes emberségre nevelő, első számú iskola a család. A szülők a gyermekek elsődleges nevelői, akik a kölcsönös segítés elve szerint ebben a feladatukban bizalommal osztoznak a pedagógusokkal. Ezért az iskolai nevelésben részt vevők munkájukat a szülők nevében, velük egyetértésben végezhetik. Ezzel az alapvető erkölcsi követelménnyel összhangban van a Magyar Köztársaság Alkotmánya, amely elismeri, hogy a gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. Elismeri továbbá a szülők azon jogát, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
A szeptemberi módosítást követően viták kereszttüzébe került a közoktatási törvény. A pedagógusok titoktartásának szabályai jelentős mértékben korlátozzák a gyermek és a szülők jogait, valamint sértik a katolikus erkölcs szabályait is. Ezért a Katolikus Egyház felelős vezetői kötelességüknek érzik felhívni erre a jogalkotók és a közvélemény figyelmét.
A hatályos közoktatási törvény szerint a pedagógus a tanuló írásbeli hozzájárulása nélkül nem közölheti a szülővel a gyermekéről tudomására jutott információkat, tényeket, adatokat. A gyermek veszélyeztetettsége esetén pedig nem a szülő, hanem a gyermekjóléti szolgálat az, amelyet a tanuló hozzájárulása nélkül is értesíteni lehet.
A pedagógust terhelő titoktartási kötelezettség és a szülőt megillető tájékoztatási jog között is ellentmondás van. A szülőt ugyanis megilleti – többek között – az a jog, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről részletes érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ugyanakkor a pedagógusnak pedig kötelessége, hogy rendszeresen tájékoztassa és figyelmeztesse a szülőket az őket érintő kérdésekről, ha a gyermek jogainak megóvása vagy fejlődésének érdeke megkívánja. Szomorú történelmi tapasztalatok tanítottak meg bennünket arra, hogy azok a diktatúrák, amelyek a szülőt a nevelésben háttérbe szorították, lelkiismeretlen és minden embertelen cselekedetre kész, torz személyiségű gyermekeket neveltek.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az iskolai titoktartás szabályozásával kapcsolatos ellenvéleményét már a törvénytervezet véleményezése során a jogalkotók tudomására hozta és a szabályozás módosítását kérte. Akkor a szülőkkel szembeni titoktartás kötelezettsége még nem is szerepelt a tervezetben. Mivel észrevételeinket figyelmen kívül hagyták, most a nyilvánosság segítségét igénybe véve, ismételten és nyomatékosan kérjük a törvény olyan módosítását, hogy az iskolai titoktartás kötelezettsége ne legyen akadálya a szülők és a pedagógusok közös nevelői tevékenységének. Különben ez a titoktartás a családi kapcsolatok meglazulását, a gyermek- és fiatalkori bűnözés további növekedését fogja maga után vonni.
A törvényhozó felelőssége, hogy az ellentmondást feloldja és olyan jogi környezetet biztosítson, amely a gyermek, a szülők és a pedagógusok jogainak ellentmondásmentes érvényesülését lehetővé teszi és biztosítja a gyermek harmonikus fejlődését, nem veszélyeztetve a társadalom alapsejtjének, a családnak s ezen keresztül az egész társadalomnak a biztonságát. MK