Magyar királynék koronázási emlékeiből készül kiállítás Veszprémben

A téma aktualitását az is adja, hogy nemrégiben megkezdődött Zita királyné boldoggáavatási eljárása – ismertette Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója a programokat beharangozó keddi veszprémi tájékoztatón.

Mint mondta, a Királynék és koronázó püspökök című kiállításon hangsúlyos szerepet kapnak a Habsburg-kori tárgyi emlékek, főként utolsó két királynénk, Erzsébet és Zita koronázási emlékei és mítoszuk. Leszármazottaiktól érkeznek anyagok, családi relikviák, ruhák, ékszerek.

A tárlaton kiemelt szerepet kapnak a liturgikus koronázási emlékek, közöttük a koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, amelyet Erzsébet adományozott Ranolder János veszprémi püspöknek. Bemutatják az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Ranolder János koronázási pásztorbotját, a Zita királyné által adományozott pásztorbotot, valamint a XV. századi velencei Vetési-kazulát.

A kiállítás a magyar–lengyel közös királyi múltról is megemlékezik egy Krakkóban készült időszalaggal, amelyen a királynék, püspökök szerepelnek, valamint Piotr Jantos fotóművész munkáival.

A Gizella gyűjteményben május 2-án megnyíló kiállításra Kádár Tibor festőművész Erzsébet királyné-portrét készít, és itt mutatják be először Udvardi Erzsébet festőművész Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának című festményét.

A koronázó püspökökről február 29-én indul fél éven át tartó tudományos előadássorozat a veszprémi Szaléziánumban. Elsőként Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa beszél a magyar koronázási ékszerekről – közölte Karlinszky Balázs, az érseki levéltár levéltárosa.

A Veszprémi Püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett – mondta Karlinszky Balázs. A Szent Mihály-székesegyházat a bajor származású Gizella alapította. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszprémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a XIII. századtól oklevél és pápai rendelkezés is biztosított. A királynék koronázása a XVI. századig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett házi koronával. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök a házi koronával koronázott.
 
MTI/Magyar Kurír