A magyarok állnak ellent leginkább a fogyasztói társadalomnak?

Akinek nincsenek igazi kapcsolatai, nincsenek igazi értékelvárásai, aki azt gondolja, hogy akkor lesz igazán boldog, ha egyre többet vásárol, és időnként kicseréli a megunt partnerét is egy másikra, mert mindig van jobb. Ez az a fajta agymosás, ami az emberi lelkek elfoglalásáért folyik ma a világban, és teljes krízist idézett elő. De meggyőződésem, hogy a magyar társadalom most erre nemet mond, mert teljesen elege lett, és másik utat szeretne választani. Abban reménykedem, hogy talán most felismerjük, hogy nem egymás ellen élnünk, hanem meg kell próbálni közösen valamiféle új utat. Még tavaly nyáron egy francia barátunk azt mondta, ők úgy látják, egész Európában a magyarok próbálnak leginkább ellenállni a fogyasztói társadalomnak – fejtette ki a 70. életévét nemrég betöltő Kopp Mária az Igen.hu-n megjelent beszélgetésben. 

Hozzátette: „a munkám folytán sokat mozgok külföldi tudósok társaságában: elképesztő, hogy Németországban és Franciaországban milyen fals híreket közölnek Magyarországról. Mindenhol a legkorrektebb emberek jönnek hozzám: kérdezik, hogy mi történik ott nálatok, és mesélik hogy micsoda szörnyűségeket hallottak. Ami érdekes viszont, hogy van ellenpélda, mert az angol emberek nagy szimpátiával figyelik Magyarország helyzetét, tehát valószínűleg az angol sajtóban nem sikerült ezt a negatív propagandát keresztülvinni.”

Kopp Mária, mint már annyiszor, rámutat: Magyarország egyik legnagyobb problémája a demográfiai helyzet. „Kutatásaink alapján, képletesen mondva 20 fiatal 24 gyermeket szeretne, ehhez képest ma 13 gyermek születik meg.” Ezért hozták létre 2009 őszén a Népesedési Kerekasztalt, „hogy szülessenek meg a tervezett gyerekek.” A pszichológus rámutat: ő sose mondja, „hogy szülessen több gyerek; mert aki nem akar, azt úgysem lehet rábeszélni a szülésre, de ez a fiataloknak csak 3 százaléka. Viszont rengeteg fiatal van, főleg a magasabb végzettségűek körében, akikkel szemben olyan súlyos diszkrimináció érvényesül a mai világban a gyermektelen kortársaikhoz képest, hogy egyre halogatják a gyermekvállalást addig, amikor aztán már vagy kicsúsznak az időből, vagy súlyos nehézségek, problémák jöhetnek.”

Kopp Mária szerint nem reménytelen a helyzet, mivel „az emberek és a média is nagyon nyitottak minderre, annyi meghívásom, előadói felkérésem van az ország minden részéből, hogy alig tudok eleget tenni e kedves invitálásoknak. A konkrét javaslataink a mostani családvédelmi törvényben benne vannak, és bízom benne, hogy a részmunkaidő, az otthoni távmunka, a családi napközik támogatása, a másik oldalról pedig a szociálpolitika, lakhatási támogatás is nagyon lényeges kérdések lesznek még.” Van még azonban mit tenni, mert például a kisvállalkozók tönkremennek, ha két-három női alkalmazottjuk gyesre vagy gyedre megy, ezért támogatni kell őket. Fontos lenne a részmunkaidő és a távmunka lehetőségének erősítése, családi napközikre lenne szükség a munkahelyek közelében.

A kerekasztal aktuális munkájáról elmondta: két munkacsoport is dolgozik „a társkapcsolati készségek konkrét tartalmi fejlesztésén, mely majd a nemzeti alaptantervbe is bekerül. Amiben nagyon sok fantáziát látok, az a továbbképzés. Nemcsak pedagógusokat, hanem lelkészeket, mentálhigiénés szakembereket, a sajtó képviselőit is képezni szeretnénk arra, hogy hogyan lehet fejleszteni a társkapcsolati készségeket, és hasznosítani a napi munkában.”

A teljes interjú az Igen.hu-n olvasható.

Magyar Kurír