Magyarok Európában

Vatikán: A Vatikáni Rádió Európa falak nélkül című, olasz nyelvű műsora május 6-ai, csütörtöki adását az immár Európai Uniós-tag Magyarországnak szentelte. A műsorban megszólaltak az anyaországban, illetve határainkon túl élő magyar honfitársaink, de helyet kapott egy neves olasz újságíró, történész, Sergio Romano kommentárja, és az utcán mikrofon előtt megszólaló rómaiak véleménye is az EU kibővítéséről.
Sergio Romano elmondta: az olasz nép körében az újonnan csatlakozott tíz ország közül különösen Lengyelország és Magyarország örvend rokonszenvnek. Ez érthető, hiszen Észak-Olaszországban, főként Veneto tartományban a történelem során élénk kapcsolatot folytattak a magyarokkal, és az olasz értelmiség pontosan tisztában van Magyarország Európa történelmében játszott fontos szerepével. Ez azonban egy szűk réteget jelent csupán, és ahogy haladunk az Appenini-félszigeten dél felé, úgy csökken az átlagolasz ismerete e téren. A régi uniós tagországok félelmeit említve az újságíró kifejtette, hogy a Nyugat elsősorban az olcsó munkaerő-bevándorlástól tart, illetve a vállalkozások külföldre telepítésétől, szintén az olcsó munkaerő miatt. Ám Sergio Romano úgy véli, teljesen alaptalan félelmekről van szó. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az új tagországok esetében is bekövetkezik az a gazdasági csoda, mint a ‘80-as években Spanyolország és Portugália esetében, és ez az egész Európai Unió javára válik majd.
A magyarok közül Szabó Győző, a Római Magyar Akadémia volt igazgatója számolt be kellemes élményéről, amelyben az uniós csatlakozás dátuma előtti napokban volt része az osztrák-magyar határátlépésnél. Ott, ahol egykor szögesdrót választotta el egymástól Európa két felét és géppuskás katonák álltak őrt, most mosolygós határőrök intettek feléjük, mintha azt akarták volna mondani ezzel: “Isten hozott újra Európában!” Szabó Győző idézte továbbá Kosztolányi Dezső sorait a “mostoha” Európáról, amely – reményeink szerint – kegyesebb lesz gyermekeihez a jövőben.
Az erdélyi magyarság képviseletében Puskás Attila gyergyószentmiklósi plébános foglalta össze gondolatait a magyar nemzet szellemi egyesítéséről. Megállapította: az erdélyi magyarok örömmel fogadták Magyarország uniós csatakozását és bizakodva tekintenek a jövőbe, hiszen 2007-ben Románia is teljes jogú tagjává válik az uniónak. Ez garanciát jelent arra, hogy az erdélyi magyarság számára is megvalósuljon az a kulturális és területi autonómia, amely az uniós tagállamokban már gyakorlattá vált. Ezzel kapcsolatban Puskás Attila elmondta: természetesen az EU új határai újabb választóvonalat jelentenek, ugyanakkor a demokratikus alapokon meghúzott határok sokkal igazságosabb helyzetet teremtenek, mint a trianoni döntés következtében elszenvedett igazságtalan területfosztás. A plébános szerint a magyar kormány kötelessége, hogy tájékoztassa Brüsszelt a magyarság kényszerű szétszóratásából fakadó nehéz helyzetéről és küzdenie kell a magyar kisebbségek jogainak tiszteletben tartása érdekében is.
A Vajdaságban élő Harmath Károly újvidéki ferences atya is a magyar vezetés felelősségét emelte ki a határon túl élő magyar kisebbségek jogainak védelmében. Szerbiában az Európai Uniótól való további elszigetelődés fokozza az amúgy is feszült hangulatot, amely sokszor a magyarok elleni kirohanásokban nyilvánul meg. Az újvidéki magyarok nehéz helyzetéről szólva Harmath Károly elmondta: sajnos továbbra is folytatódnak a szélsőséges szerb nacionalista megmozdulások, a sírrongálások, a magyarok elleni uszítás. Ennek eklatáns példái a szabadkai dóm falára festett feliratok: „Magyarok haza!”, „Halál a magyarokra!” A ferences atya úgy fogalmazott: Európa egy sötét zugában élünk, ennek ellenére nem veszítjük el a reményt. A magyar kormány feladata, hogy felemelje szavát a brüsszeli intézményekben: Európában nincs helye a nacionalizmusnak!
A magyarországi ünneplések ismertetése után Kajtár Edvárd atya, a Pécsi Püspöki Hittudományi Szeminárium spirituálisa Kósáné Kovács Magda szocialista képviselőnő Vatikánra szórt igaztalan rágalmait foglalta össze.
Az Európa falak nélkül – című műsor Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőjéből idézett részletekkel zárult, mely az egész magyar nemzet reményét kifejezi: „Isten adjon erőt hozzá valamennyiünknek!” VR/MK