Magyarok Moldvában – Fotóalbum a csángó magyarokról

Az albumban szereplő felvételek „beszélnek” az „ősök hagyományaihoz való ragaszkodásról, és a paraszti kultúra megtartó erejéről. Szól a XX. század történelmi léptékű változásainak behatolásáról és a folyamatos, jórészt román állami és egyházi nyomással elősegített nyelvi asszimilációról. És szól a történet az önszerveződés erejéről, arról, hogy a lassan kibontakozó moldvai magyar értelmiségi réteg miként küzd a népcsoport fennmaradásáért, nyelvének, kultúrájának megőrzéséért.”

Egy-egy felvétel mellett tájékoztató szöveg olvasható szintén a szerzőpáros tollából. Így a falvak, templomok története életre kel. Trunk faluról például megtudhatjuk: ott élt Benedek Márton, Onyest volt főorvosa. 1980-ban szentelték katolikus pappá. A kommunista titkosrendőrség valláserkölcsi elveiért (más orvosoktól eltérően ingyen gyógyította a hozzá forduló szegényeket), egyházi szerepvállalásáért meghurcolta, végül 1986-ban meggyilkolták. Halála után a helyiek átható rózsaillatot és csodatévő, gyógyító hatást tulajdonítottak a háza melletti kút vizének.

A csoda híre Moldva-szerte elterjedt. A kút előtt hosszú sorok álltak vízért. A hatalom tiltotta a mítosz terjesztését, majd a kút használatát is. Végül 1987-ben a kútba klórt öntöttek… Ma Szűz Mária szobra látható a kút mellett. A trunki csodakút kultusza szép példája a népi vallásosság teremtő erejének, ösztönös védekezésének a diktatúra hatalmi tombolásával szemben.

A katolikus hit ma is a moldvai magyarok legfontosabb közösségszervező ereje. Ezzel párhuzamosan egyházi jelentések szerint a moldvai katolikusok körében a világ valamennyi katolikus közössége között is az egyik legintenzívebb, legerősebb a hitélet. A kötetben látható a nagypataki temető kápolnája. Itt található Petrás Ferenc, 1843-ban meghalt forrófalvi kántor keresztje. Fia, Petrás Incze pappá szentelése után rövid ideig Pusztinán szolgált, majd 1842-től élete végéig, 45 éven át Klézse plébánosa volt.

Petrás Incze János egyike volt azon kevés Moldvában szolgált katolikus papnak, aki a moldvai magyarok közül származott, és magyarságuk, hagyományaik megtartását küldetésének tekintette. 75 évesen rablógyilkosság áldozata lett. Sebeibe csak két hónap után halt bele. Noha hangjukról felismerte gyilkosait, a nevüket senkinek sem mondta meg, így az isteni igazságszolgáltatásra bízta őket. A klézsei temető kápolnájában nyugszik.

A kötetben találkozunk moldvai magyar fiatalokkal, akik a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium ballagására igyekeznek. A tanulók a Gyimesekből, Moldvából és a Székelyföldről érkeztek. A gimnázium a moldvai magyar falvakhoz legközelebb eső magyar nyelvű középiskolaként az egyik fontos továbbtanulási lehetőséget nyújtja. A ballagási ünnepség hagyományos része a színpompás, az egyes falvanként is eltérő viseleteket bemutató lovas felvonulás.

A kötet vége a híres csíksomlyói plébániatemplom látképével és zarándokok felvonulásával zárul. Csíksomlyó évszázadok óta a moldvai magyarok legfontosabb búcsújáró helye. A pünkösdi zarándoklat a romániai diktatúra évtizedeiben is sok moldvai hívőnek adott lelki erőt és biztatást magyarságuk megőrzésében. A moldvai magyarok számára még a XXI. század elején is Csíksomlyó jelenti a legfontosabb anyanyelvű misehallgatási lehetőséget. Az anyanyelvi misézés iránti kérelmük mindmáig többszöri próbálkozás ellenére sem talált meghallgatásra. A kérdés a moldvai magyarok egyik legfájóbb, megoldatlan problémája. A kötetben a híres templom falában elhelyezett Csángó-magyarok Nagyasszonya szobor is látható.

A fotóalbum megrendelhető a Somos Kiadó címén:
1094 Budapest, Tompa u. 26/a.
E-mail cím: somos.bt@freemail.hu

Magyar Kurír