Magyarországi egyházi vezetők aláírták az Ökumenikus Chartát

Budapest: Ünnepélyes körülmények között, ökumenikus istentisztelet keretében a magyarországi egyházak vezetői kedden, október 1–jén aláírták az Ökumenikus Charta elfogadásáról szóló közös nyilatkozatot Budapesten. A dokumentumot a Katolikus Egyház részéről az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) vezetője, Miloslav Vlk bíboros, és az – Európa csaknem valamennyi protestáns, anglikán és ortodox egyházát magában foglaló – Európai Egyházak Konferenciájának (KEK) elnöke, Jeremiás metropolita 2001. április 22–én, Strasbourgban hagyta jóvá.
Az Ökumenikus Charta magyar fordítását német eredetiből Békefy Lajos készítette, a szöveget a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából Kránitz Mihály, Reuss András és Görög Tibor lektorálta.
A közös nyilatkozatot kedden a Magyar Katolikus Egyház, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) hét tagegyházának vezetői írták alá. A dokumentumot Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke; Szebik Imre evangélikus elnök–püspök; Mészáros Kálmán baptista egyházelnök; Csernák István metodista szuperintendens; a román ortodox egyház részéről Sofronie püspök; Kalota József, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusának érseki vikáriusa, valamint a bolgár ortodox egyház képviseletében Stefan Mamakov lelkész látta el kézjegyével.
Az istentiszteleten a prédikációt, illetve igehirdetést Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Bölcskei Gusztáv református püspök mondta. Bábel Balázs hangsúlyozta: Európa és benne Magyarország újraevangelizálásra van szükség és ehhez a keresztények egységre való törekvése, közös cselekvése elengedhetetlen.
Bölcskei Gusztáv református püspök igehirdetésében kiemelte: a keresztyén hitelességhez ma is hozzátartozik, hogy az egyházak képesek legyenek egymás felé tekinteni.
Az istentiszteletet megelőzően konzultációt tartottak, amelyen Seregély István egri érsek, a MKPK elnöke rámutatott: az Ökumenikus Charta egyértelműen tanúsítja a népvándorlás óta keresztény alapokra épülő Európa hívő közösségének összetartozásra irányuló óhaját. Előadásában hangsúlyozta, hogy a keresztény egységnek meghatározó szerepe lesz az egyesült Európa megteremtésében.
Az előadók a dokumentum egyes fejezeteit ismertették, illetve azokhoz fűzték gondolataikat. Szűcs Ferenc református teológiai professzor arról szólt, hogy az Ökumenikus Charta első fejezete a látható egységre törekvés mellett tesz hitet, az Efezusi levél intése (Ef 4,3-6), és a Nicea-Konstantinápolyi zsinat ökumenikus hitvallása alapján. A fejezet címe „Hisszük az Egy, Szent, Katolikus (Egyetemes) és Apostoli Egyházat” Amint a dokumentum fogalmaz „A látható egységet még akadályozzák lényeges hitbeli különbségek. Eltérő felfogások érvényesülnek mindenekelőtt az egyházról és ennek egységéről, de a szentségekről és a papi tisztségről is. Az Ökumenikus Charta feladata nem az elméleti kérdések megválaszolása, a tanbeli eltérések kiegyenlítése, hiszen ez igen nehéz folyamat. Elfogadói arra kötelezik el magukat, hogy mindent megtesznek „Jézus Krisztus egyházának látható egységéért a Szent Lélek ereje által”
Reuss András evangélikus teológiai professzor a dokumentum második fejezetéről szólva elmondta: az lényegében pontról pontra cselekvési programot fogalmaz meg, ezzel is aláhúzva, hogy a meglévő, és el nem tagadható különbözőségek ellenére számos lehetőség van a közös imádságra, közös cselekvésre. A dokumentum második fejezetének címe: Az európai egyházak látható közössége felé.
Kránitz Mihály katolikus teológiai professzor a harmadik fejezethez – Közös európai felelősségünk – fűzte gondolatait. Többek között kiemelte: a keresztény egyházaknak mindent meg kell tenniük azért, hogy létrejöjjön az emberséges és szociálisan érzékeny Európa. Ennek érdekében – amint a charta fogalmaz – az egyházaknak szociális felelősségük tartalmát és céljait egyeztetniük kell egymással és az egyházak álláspontját és jövőképét az európai közéleti intézmények előtt, amennyire csak lehetséges, közösen kell képviselniük.
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa képviseletében Aldo Giordano főtitkár utalt arra, hogy a dokumentumot eddig 30 nyelvre ültették át, s a budapesti ünnepség előtti napra elkészült az arab fordítás is.
Az Európai Egyházak Konferenciája nevében Reinhard Frieling professzor elmondta, hogy Hollandia után Magyarország a második, ahol az egyházak közös nyilatkozat aláírásával erősítik meg az Ökumenikus Chartát.
Harmati Béla evangélikus püspök hozzászólásában kiemelte: a charta elfogadása kapcsán helytelen az az értelmezés, miszerint az Európai Unió megpróbálná megteremteni a maga vallási támogatását. Mint mondta, „nem Brüsszel a szent város, s nem Strasbourg a zarándokhely”; a keresztény egységmozgalom előbb indult útjára, mint ahogy az Európai Unió létrejött. A püspök véleménye szerint a régi ellentétek feloldása csak önkritikával, a múlt és a jelen vizsgálatával kezdődhet meg, s a charta szövegéből hiányzik a világtávlat, a többi földrészre tekintés. Magyarországot illetően Harmati Béla megjegyezte: a kultúrán, a televíziók műsorain és az írott sajtón nem érződik a lakosság 75 százalékának népszámláláskor kinyilvánított keresztény elkötelezettsége.
Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek zárszavában arról beszélt: az ökumenikus törekvés a keresztények XX. századi történelmének egyik jellegzetes vonása volt, s ennek eredményeként a feszültségek, az elkülönülés helyébe az egymás felé közeledés lépett.
Egyházi vezetők a Nyilatkozat aláírásáról
Egyházi vezetők az aláírást megelőzően az MTI-nek a helyszínen úgy nyilatkoztak: az Ökumenikus Charta magyarországi elfogadása tovább erősítheti az egyházak közötti együttműködést és új lendületet adhat közös munkálkodásuknak.
Veres András püspök, az MKPK titkára kiemelte: a charta elfogadása megerősítést jelent azon az úton, amelyet a II. Vatikáni Zsinat a Katolikus Egyház számára kijelölt.
Márkus Mihály református püspök, a MEÖT elnöke arról beszélt: a szervezet és tagegyházai, valamint a közös munkában megfigyelőként tevékenykedő Magyar Katolikus Egyház, illetve Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már több mint másfél évtizede megtalálta az együttműködés formáit. Szavai szerint a keddi aláírás erősíti és az elkötelezettség irányába vezeti ezt a folyamatot. MK