December 1-től az Új Ember magyar hetilap négyoldalas mellékletet ad közre, a L’Osservatore Romano cikkeiből válogatva. A melléklet kéthetente jelenik meg – tájékoztat a vatikáni napilap a negyedik oldalon. „Kicsiny szerkesztőség vagyunk – hangsúlyozza Rátkai Balázs igazgató –, de szeretnénk kérdéseket feltenni, és elgondolkodtatni az olvasót. A L’Osservatore Romano vatikáni napilappal való együttműködés történelmi jelentőségű az újság és az egész Magyar Katolikus Egyház életében. Nemcsak a világegyházat és a pápát hozza közelebb hozzánk, de új gondolatokkal, véleményekkel és válaszokkal is gazdagítja az olvasókat, és rajtuk keresztül az egész magyar társadalmat.
Az első mellékletben többek között ismertetik Ferenc pápa videoüzenetét, amely mexikói zarándokokhoz szól a hit továbbadásáról; írnak arról, hogyan akarta Loyolai Szent Ignác jezsuita rendalapító megreformálni az Egyházat; és egy elemzés is olvasható a filmek és a hit viszonyáról, öt filmrendező munkáit áttekintve.
Az Új Ember neve Szent Pál az Efezusiakhoz írt leveléből származik: „Öltsétek magatokra az új embert” (4,24). Ez a név a magyar katolikusok nemzedékeinek jelentette a magyar egyház életben maradását, erejét és küzdelmét. A lap a budapesti romokon született a II. világháború végén és 1945. augusztus 9-én jelent meg először. Szerkesztőségét Mindszenty József bíboros áldotta meg. A rövid és viszonylagos nyugalom és építkezés első évei után a kommunista hatalom erős megfigyelésének szorításában létezve, működését a meghurcolt újságírók, beépített ügynökök, cenzúrázott tartalom és a sorok között bújtatva elmondott igazságok jellemezték. Élete – csak úgy, mint abban az időben a magyar egyházé – évtizedeken keresztül a bezártságról szólt.
Mindemellett sok újságírónak, még ha nem is volt megengedett, hogy kifejezzék egyet nem értésüket (a rendszerrel), sikerült az Egyház híreit közvetíteni. Az 1956-os forradalom után betiltással fél év hallgatásra kötelezték a szerkesztőséget. Az rezsim bukása után a világ kinyílt az Új Ember szerkesztősége és olvasói számára, a hírek szabadon áramoltak, és a szerkesztőség nagy erőt meríthetett II. János Pál pápa 1991-es és 1996-os magyarországi látogatásaiból. A heti nyolc oldalból először tizenkettő, majd tizenhat lett és az azóta elmúlt közel húsz évben a lap mindig megpróbált hitelesen és világosan szólni, erőteljesen szót emelni a család értéke mellett, az emberi élet védelméért és a szegénység visszaszorítása érdekében – zárja Rátkai Balázst idézve cikkét a L’Osservatore Romano.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír