
A svájci alapítású nemzetközi emberi jogi szervezet 1977 óta emeli fel szavát a kereszténységet és a humánumot a világ bármely pontján érő attrocitások ellen. Idei ülésüket Magyarországon, a MKPK irodaházában tartották, ahol beszédet mondott az alapító, Hansjürg Stückelberger lelkész, valamint Annette Waldner Stückelberger, a CSI svájci, és Víz Péter, a szervezet magyarországi képviseletének vezetője is. Az előadások közül az egyik legfelkavaróbb Henri Bouladé volt, aki az európai zsidó-keresztény kultúra és az iszlám szembenállását mutatta be tapasztalatai alapján.
Hans Stückelberger bevezetőjében közös imádságra kérte a jelenlevőket a világon szükséget szenvedő vagy üldözött keresztényekért. Lánya, Annette Waldner Stückelberger ismertette a CSI alapításának körülményeit és az azóta eltelt évtizedekben végzett humanitárius és missziós munka gyümölcseit, mint például a szudáni rabszolgakiváltásokat és a Biblia elterjesztését azokban az országokban, ahol üldözték a kereszténységet. Víz Péter felhívta a figyelmet arra, hogy olyan ősi keresztény közösségek, mint az egyiptomi koptok, vagy az iraki káldeusok drámai gyorsasággal eltűnhetnek, ha nem működik esetükben hatékonyan a keresztény szolidaritás, mely a világ elé tárja üldöztetésüket és elnyomatásukat.
Henri Boulad azzal kezdte előadását, hogy nem úgy jött Budapestre, mint iszlám szakértő, vagy keresztény tanító, hanem sokkal inkább úgy, mint tanúja annak a nyugtalanító jelenségnek, amit iszlám fundamentalizmusként ismerhet a világ, s amely komoly veszélyt jelent a keresztény gyökerű Európára és az európai civilizációra. Mint mondta az iszlám számára nem teoretikai kérdés, hanem éló valóság. Példákat sorolt arra, hogy miközben a véleménynyilvánítás szabadsága jegyében Európa eltűri a kereszténység kritikai szemléletét, a kontinensünkön megjelent iszlám semmiféle bírálatban nem részesülhet. Meggyőzően vetette össze a történelemben során alakuló keresztény gondolkodást és a másfél évezred alatt szinte alig változó iszlám szemléletmódot. Sok konfliktust élt meg a két vallás, de szerinte Európa számára nem az a jó megoldás, ha a vallási tolerancia jegyben térítésre ösztönzi az iszlámot és mecseteket építtet számára, hanem ha keresztény alapjait megtartja, és dialógusra törekszik az iszlám képviselőivel. Ezenközben magának az iszlámnak saját magának kell megadnia a választ a kérdésre: mi is az iszlám tulajdonképpen?
A konferencián elhangzottakkal kapcsolatban megkérdeztük Henri Boulad atyát, a vele készített beszélgetésünk hamarosan olvasható lesz honlapunkon.
Magyar Kurír