A mai napisajtó az ügynökkérdésről

A Magyar Nemzet (Nyilatkozat 6.o.) teljes terjedelmében közli a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tegnap kiadott, ügynöküggyel kapcsolatos nyilatkozatát. A polgári napilap témával foglalkozó összeállításának alcíme: A katolikus püspökök szerint a cél az egyház lejáratása MN/MK
 
A Népszabadságban (6.o.) Czene Gábor Vannak, akik még adósak a bocsánatkéréssel címmel a dokumentum tartalmát ismerteti, kiemelve: „A katolikus püspöki kar magára nézve elutasítja az átvilágítást, viszont elismeri: a beszervezettek között bizonyára voltak olyan papok is, akik ártó szándékkal, súlyosan vétettek embertársaik ellen.” A lap egy fotót is közöl, amelyen Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára tartja előadását hétfőn, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A képaláírás: „Veres András: Az MSZP-nek nincs ellenére az egyházellenes hangulatkeltés” A baloldali napilap „Az egyházat a pokol erői sem győzhetik le” címmel tér vissza Veres püspök előadására, kiemelve: „A katolikus egyház ellentámadásba ment át. Veres András püspök a kormányon lévő pártok részletes és kemény hangú bírálatával válaszolt arra a lejárató kampányra, amely szerinte az egyház egésze ellen indult.” A lapban Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár reagál Veres András előadására, amelyet a helyszínen hallgatott végig. Gulyás elmondta: az aktuálpolitikai megállapításokhoz, „mint fegyelmezett köztisztviselő”, nem kíván hozzászólni. Ami az állam és az egyház viszonyát illeti, hangsúlyozta: nincs szervezett támadás az egyházak, és különösen nincs a katolikus egyház ellen. Népszabadság/MK
 
Szintén a Népszabadságban (3. o.) és ugyancsak Czene Gábor Bűn, bocsánat címmel írja: „A katolikus püspöki kar tagjai végre rászánták magukat arra, hogy hivatalosan is megtárgyalják, tulajdonképpen mi is az álláspontjuk saját egyházuk ügynökmúltjáról. Az eredmény elszomorító. Az ügynökkérdés a politikai rendszerváltás után 15 évvel már nem tisztázható” – szögezi le nyilatkozatában a püspöki kar a sajnálkozás legkisebb jele nélkül, szabad utat engedve a kérdésnek: jó, de akkor 15 évig miért nem történt semmi? Veres András katolikus püspök néhány hete még úgy nyilatkozott, hogy a pártállam idején beszervezett papok maguk is áldozatok, és nem kell a nagy nyilvánosság előtt elnézést kérniük, hisz nem a társadalom, csak esetleg néhány társuk ellen vétettek… A püspöki kar mostani állásfoglalása már azt sem vitatja, bizonyára olyanok is voltak a beszervezettek között, akik ártó szándékkal, súlyosan vétettek embertársaik ellen, és máig adósak a bocsánatkéréssel. A korábbinál árnyaltabb, az érintett papok felelősségét is felvető katolikus nyilatkozat ugyanakkor a legfontosabb kérdésben hajthatatlannak tűnik. A püspöki kar politikai indíttatású hangulatkeltésnek tartja, és határozottan elutasítja az egyházi átvilágítás lehetőségét. Kár. Az egyházak mindenkinek nagy szolgálatot tehetnének azzal, ha állami beavatkozás, külső kényszer nélkül, önként vállalkoznának ügynökmúltjuk feltárására.” Népszabadság/MK
 
A Népszava (1.,8.o.) A püspökök szerint ez támadás a katolikus egyház ellen címmel ismerteti a püspöki kar nyilatkozatát. Véleményt nyilvánít az orgánumban (A vallásfilozófus szerint lehetett nemet is mondani a beszervezőknek 8. o.) Gábor György vallásfilozófus, a MeH egyházügyi tanácsadója, aki nem akarta minősíteni az egyházi ügynökök nyilvánosságra került névsorát, de úgy vélte, jó lenne, ha az ország szembenézne múltjával. A rendszerváltás óta eltelt 15 év alatt a politikai elit sikeresen elsinkófálta azt a feladatot, és azért tehette ezt, mert a társadalom sem nézett szembe múltjával, annak hitelességével. Az egyházak ugyanúgy nem néztek szembe pártállami múltjukkal, mint ahogy a társadalom többsége sem – mondta Gábor, aki utalt Veres András katolikus püspök, az MKPK titkára korábbi nyilatkozatára, miszerint az egyházi személyek – szemben a rendszer működtetőivel – áldozatok voltak. A vallásfilozófus ugyanakkor úgy vélte, nemcsak a rendszer működtetőinek, de azoknak is bocsánatot kellene kérniük, akiken keresztül a rendszer működött. A másik bűne nem mentesít senkit saját vétke alól. Sokan nem lettek besúgók lehetett ellent is mondani. Veres András nyilatkozatára utalva Gábor azt mondta: az egyházaknak nem másokra kellene célozniuk, hanem magukba kellene nézniük, mert a tényfeltárást ma is el lehet hitelesen végezni. Népszava/MK
 
A Magyar Hírlapban (19.o.) R. Székely Julianna A jellem próbája című cikke szerint „A püspökök, egyházi főemberek többségének masszív hallgatása, újabb vádja, hogy az ügynöklista az egyházak elleni aljas támadás, vagy régi védekezésük pedig, miszerint csak Istennek tartoznak számadással, már olyan erkölcstelenségi mélységekbe ereszkedik, ahová normális ésszel nem lehet követni őket, mert ha követem, hát biztosan belezavarodom, mit is jelent a hit, a vallás. Szerintem többek között azt, hogy Isten valamennyiünkben él, egy-egy parányi része vagyunk, ha tehát a bűneinkről hallgatunk, maszatolunk, Õt magát szennyezzük be.” MH/MK
 
A napilapok (Magyar Nemzet: Az MSZP… 3., Magyar Hírlap: Horn… 6., Népszabadság: Horn… 4.o.) többségének parlamenti beszámolói idézik Horn Gyula volt szocialista miniszterelnököt, aki az ügynöktörvény általános vitájában azt javasolta, hogy az új jogszabályba építsék be: a parlament hiteltelennek tart minden olyan listát, amelynek szerzője vagy eredete tisztázatlan. Horn az egyházakkal kapcsolatban kijelentette: az érintettségükkel kapcsolatos információk kezelése legyen az ő belügyük. MN/MH/Népszabadság/MK
 
A Magyar Nemzet (3. o.) Tisztázzuk a múltat! címmel közli a 219-es listán szereplő, közismerten szocialista szimpatizáns tévériporter, Szegvári Katalin nyílt levelét Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, s ebben felteszi a kérdést: „Mi voltam én, mi vagyok én? Az ön játékszere, a politika áldozata? Most ön önfeledten, kommunikációs és magamutogatós kényszerből kiszabadította a szellemet a palackból, hogy egynémely papok leleplezésével gyengítse a jobboldalt, s ezt néhány önnek dolgozó, a szoclib oldalról pénzelt ifjú, cinikus yuppie cége reklámjaként használja fel. Ezúton jelzem, hogy minden eszközzel visszaszerzem a becsületemet… Ön pedig … mától személyes ellenségem.” MN/MK
 
A Szakértő ’90 által jegyzett ügynöklistán szerepel Kocsis Elemér, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának rendszerváltás előtti lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, aki a Magyar Nemzetben (Magyarázatok… 3.o.) határozottan tagadta, hogy ügynök lett volna. Számára úgy tűnik, mintha lemásolták volna a korábbi püspökök névsorát. Szőke János szalézi atya, aki szintén szerepel a listán, leszögezte: „Ha az összeállítók annyira biztosak lettek volna abban, hogy én mit csinálok, ekkora elírásokat biztosan nem követnek el a személyi adataimban. Soha nem álltam kapcsolatban a titkosszolgálatokkal, ezért már meg is tettem a feljelentést.” Félreérthetetlenül a szalézi szerzetes szerepel az internetes névsoron, de a Szakértő ’90, mind a nevét, mind édesanyja nevét, mind pedig születési adatát pontatlanul közli. Szőke páter 1948-tól 46 éven keresztül nem is élt Magyarországon. Nyugati emigráns lelkipásztorok úgynevezett papi szenátusát elnökölte, 1977-ig be sem engedték Magyarországra. Hazatelepülése, 1994 óta, Mindszenty József boldoggá avatási ügyét irányítja. MN/MK
 
A Magyar Nemzetben (7. o.) Csontos János Személyes ellenségek címmel leszögezi: „Utólag világos, hogy Németh Miklós, a diktatúra utolsó miniszterelnöke nem volt demokratikus politikus, hiszen ügynöklistát gyártott abból a célból, hogy részben megzsarolja a rendszerváltó pártokat az ügynökkártyával, részben átmentse a kommunista szolgálatok befolyását a demokratikus viszonyok közé, és ha 2002-ben netán őt esketik miniszterelnökké a tartótiszti múltját eltitkoló Medgyessy Péter helyett, az ország egy szemernyit sem jár jobban. Németh már rég nem tényező szocialista berkekben – ha listáját aktuálpolitikai célra felhasználják, tőle függetlenül teszik. A költségvetési csapdában vergődő, traktoros gazdáktól szorongatott Gyurcsány Ferencnek úgy kellett az ügynökügy, a tabula rasa illúziója, mint fuldoklónak a mentőöv: napirend előtti felháborodása tehát, mellyel a palackból általa kiszabadított szellemet szemlélte, vagy végtelen naivitásról, vagy fokozhatatlan cinizmusról vall. A vasárnapi lista szépen belesimul például a történelmi egyházak elleni frontális támadássorozatba is.” MN/MK
 
Ugyancsak a Magyar Nemzet (Könyv… 3.o.) beszámol arról, hogy a kommunista rendszer által létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységét ismerteti az a könyv, amelyet tegnap mutattak be Budapesten a Ráday Könyvesházban. Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége című mű átfogó képet nyújt a hivatal működéséről, szövevényes kapcsolatrendszeréről és az egyházak belső hitéletébe való agresszív beavatkozásról – mondta Fekete Ágnes, a Magyar Rádió vallási műsorok szerkesztője. Köpeczi Bóc Edit a kötet szerzője közölte: az ÁEH olyan besúgói hálózatot épített ki, amely pótolhatatlan volt. 1956-ban nagyon sok lelkészt koholt vádak alapján fegyházbüntetésre ítéltek. Már ott a börtönben elkezdődött némelyek beszervezése zsarolással, megfélemlítéssel. MN/MK