Homíliája elején elmondta: Szent Benedek, Európa védőszentje ünnepére hívta szentmisére a szentszéki követeket abból az alkalomból, hogy a lengyelek vették át az Európai Unió elnökségét. 1964-ben VI. Pál nyilvánította Európa védőszentjévé Szent Benedeket, „a béke hírnökét, az egység megvalósítóját, a civilizáció mesterét”. Miként Benedek Európája, a miénk is jelentős változásokat él át, de az övétől eltérően a mai európai helyzet már rendelkezik tartós gyökerekkel, amelyeket meg kell őrizni – hangsúlyozta Mamberti érsek.
A nap evangéliumában Jézus méltatlankodik Korozain és Betszaida lakóinak hitetlensége miatt, akik látták csodáit és élvezték jótéteményeit – hangzott el a homíliában. Talán meglepő a szelíd és alázatos szívű Jézus ajkáról e fenyegetés, ám ez a szelídség és alázat nem jelent gyengeséget. Mert evangéliumának követelményei vannak: figyelmeztetése ezt tudatosítja. Inti azokat, akik nem akarnak megtérni.
Mindnyájunknak meg kell térnünk; senki sincs bűn nélkül, Krisztuson és Márián kívül – emelte ki szentbeszédében a főpásztor. A megtérés állandó folyamat; különböző fokozatai vannak a hitetlenségtől a hitig, a tökéletlen és tévedésekkel vegyes hittől a tiszta és teljes hitig, a rendezetlen élettől a rendezettig, a parancsolatok puszta megtartásától az evangélium szerinti életig, a középszerű élettől a tökéletességig. „Amint Isten országa kis magocska, amely fokozatosan növekszik, mígnem nagy fa lesz, amelyen az ég madarai fészket rakhatnak, ugyanígy a szeretet fokozatosan növekszik a keresztényben, és magában egyesíti a keresztény lét minden dimenzióját, hogy Isten és az emberek szolgálatába állítsa. Ily módon a keresztény megtérés, amely a keresztséggel kezdődik, nem reked meg elszigetelten a múltban, hanem állandóan a rosszal való szakításra és a Krisztushoz való szorosabb csatlakozásra serkent” – idézte az érsek II. János Pál egyik levelét.
Az Úr nem csupán egyes emberekhez, hanem városokhoz, közösségekhez intézi hívását, ahol az emberek visszautasítják a hitet. Értésükre adja, hogy a megtérés egyéni és közösségi; különlegesen mély, bensőséges aktus, amelyet egyik ember nem tehet meg a másik helyett. Ugyanakkor a megtért emberek – akik megújultak a keresztségben és az evangélium szerinti életben – új emberiséget alkotnak. Jézus rávilágított a hitetlenség gyökerére: a bibliai Kafarnaum gazdag város, kereskedelmi központ volt. A gazdagság, a siker, a hírnév gőgössé tesz, megkeményíti a szívet. A mai embert is elvakítja a haladás és a jólét, csak a földre tekint, nem törődik Istennel, sem akaratával; úgy él, mintha Isten nem létezne. A saját erejében bízva illúziókat táplál, bálványozza az evilági valóságokat, amelyekből végül kiábrándul. Ezért az Úr így buzdít: induljatok el az igaz úton, haladjatok az igazi szabadságban és az örömben.
Az Úr feddésének másik összetevője az együttérzés. Az utolsó ítéletre utalva figyelmeztet: azon a napon számot kell adnunk nemcsak bűneinkről, hanem mindazokról a kapott kegyelmekről is, amelyeket nem használtunk fel. Dominique Mamberti érsek kiemelte: Európa történetére tekintve megállapíthatjuk, mennyi kegyelmet, üdvösséges eszközt kaptunk és kapunk – Isten irántunk, országaink és földrészünk iránt való szeretetének sok jelét. A Római Birodalom hamui között Európa védőszentje mindenekelőtt Isten országát kereste, elvetette egy új európai civilizáció magvait, „amely kifejlődött, egyesítve a keresztény értékeket egyrészt a klasszikus kultúrával, másrészt a germán és a szláv kultúrával” – írta XVI. Benedek. Kérjük Máriát, a Megváltó Anyját és tanítványát, segítse szívünket a megtérésben – zárta homíliáját a vatikáni államközi kapcsolatok titkára.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
(gj)