Marad a kereszt az olasz iskolákban

„Ez az ítélet nemcsak egy 'vallási szimbólumra' vonatkozik, hanem fontos hozzájárulás annak tisztázásához, hogy mit jelent az állam világi volta, az állam és az egyház szétválasztása, ami az Alkotmány alapja” – nyilatkozta Giuseppe Dalla Torre, a Libera Università Maria SS Assunta (LUMSA) egyetem rektora az ítélettel kapcsolatban.

Tegnapi döntésében az Államtanács elrendelte, hogy a feszületek maradjanak helyükön az iskolai termekben – nem azért, mert a „ház felszereléséhez” tartoznak, vagy mert „kultikus tárgyak” lennének, hanem „mint olyan szimbólumok, amelyek alkalmasak a polgári értékek, köztük a tolerancia, az emberi személy tisztelete és megbecsülése, magasztos alapjának kifejezésére”. Ezek vallási eredetűek ugyan, de „azon túl olyan értékek, amelyek meghatározzák a jelenlegi államrend világi voltát.

Ezzel az Államtanács elutasította a Padova melletti Abano Termében élő finn szülők keresetét, akik gyermekeik iskolájában a feszületek eltávolítását kérték. A kereszt továbbra is a lelkiismereti szabadságot jelképezi, az emberi szolidaritást és a diszkrimináció elutasítását – áll az ítélet magyarázatában. „Ezek az értékek az olasz kultúra meghatározó értékei.”

Az Alkotmánybíróság által a hittanórákra vonatkozó 1989-ben hozott ítélet után, amely elsőként ismerte el, hogy a világiság „az államrend legfőbb elve, amely azonban nem jelenti a közintézmények elutasító magatartását a vallási jelenséggel kapcsolatban, remélem, ez véget vet a laicitásról szóló túlságosan hosszadalmas és nem minden túlkapástól mentes vitának” – kommentálta a február 15-én hozott ítéletet a jogász.

„Mindenki a laicitásról beszél, de mindenki mást ért rajta. Ez az ítélet, ahogy az Alkotmánybíróság korábban hozott döntése is, fontos tisztázása a világi állam fogalmának, amely benne foglaltatik az Alkotmányban. Nyilvánvaló, hogy a feszület vallási szimbólum, de az is igaz, hogy olaszként ’nem mondhatjuk, hogy nem vagyunk keresztények’, … mert kulturális önazonosságunkat a kereszténység értékei formálták.”

SIR/KAP/Magyar Kurír

Kép: www.korazym.org