Mária mennybevétele a remény és az öröm misztériuma

A katolikus egyházban az 1950-es szentévben hirdette ki Isten Szolgája, XII. Piusz pápa ezt a dogmát. Mária mennybevételének emlékezete azonban az egyház első évszázadainak hitében gyökerezik – hangsúlyozta a Szentatya.

Keleten ma is Mária elszenderülésének nevezik ezt az ünnepet. A római Santa Maria Maggiore-bazilikában látható az az ősi mozaik, amely az apostolokat ábrázolja Mária ágya köré gyűlve – az angyalok vitték hírül nekik, hogy véget ért Jézus édesanyjának földi élete. Az ikon közepén  Jézus áll; karjában egy kislány: Mária, aki „kicsiny” lett, hogy bejuthasson Isten Országába. Jézus vezeti be őt a mennybe – hangzott el a pápa tanításában.

Nagyboldogasszony ünnepe kapcsán XVI. Benedek kiemelte: nagy misztériumot ünneplünk. Máriában látjuk azt a célt, amely felé mindazok haladnak, akik életüket Jézuséhoz kötik, akik követik őt, amint azt Mária tette. Ez az ünnep a jövőnkről szól. Azt fejezi ki, hogy mi is Jézus mellett leszünk Isten örömében. Arra szólít, hogy legyünk bátrak, higgyünk abban, hogy Krisztus feltámadásának ereje bennünk is működhet. Olyan emberekké tehet bennünket, akik minden nap feltámadottként kívánnak élni, és a világban lévő rossz keltette sötétségbe a jó világosságát viszik.

Az augusztus 15-én mondott Úrangyala-imádság alkalmával a Szentatya köszöntötte a világ minden tájáról érkezett zarándokcsoportokat, közöttük a lengyel híveket. A lengyel egyházat a mennybe felvett Mária, Isten és az emberek Anyja oltalmába ajánlotta.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír