
Szentháromság vasárnapján a nehéz időkben is szinte minden esztendőben ide zarándokoltak a fehérvári hívek. A Székesfehérvári Egyházmegye búcsújáró napját Prohászka Ottokár püspök kezdeményezte, és püspökutóda Shvoy Lajos hirdette meg. A templom oldalában elhelyezett kőtáblák tanúskodnak erről, s a két püspök mélységes Mária tiszteletéről. A zarándoknap azután is szokásban megmaradt, hogy az egyházmegyei határokat átrendezték, és Máriaremete az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye területére átkerült.
Spányi Antal püspök az ünnepi szentmisében arra hívta a híveket, hogy a szentháromságos szeretetet tükrözzék vissza életükben, a Szentlélek segítségét kérve. „Isten országát nem építhetjük a magunk elképzelése és akarata alapján, csak a kinyilatkoztatásban megismert szentháromságos szeretet szerint. Az egyházat mint népet az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége fogja össze: ez Isten misztériuma.” A püspök a búcsújáró helyről gyermekkori élményeit is felidézte: „a szüleimmel gyakran jöttünk ide. Anélkül, hogy észrevettem volna, belenevelődtem e zarándok lelkületbe. A kirándulás élménye mellett olyan szent dolgokról, értékekről beszéltünk, amelyek beleivódtak életünkbe. Püspökként is megtapasztalom, mit jelent Mária oltalma alatt élni, Mária szemével tekinteni Krisztusra. Az egyház is így fogalmaz: Mária a kegyelmek Anyja. Ezért tartottam fontosnak az egész egyházmegyét, az egyházmegye papságát Mária oltalmába ajánlani. Ünnepélyes keretek között a papság éve kiemelt programjaként tavaly a bodajki Szűzanya kegyhelyén is megtettük ezt a felajánlást, Mária segítségét kérve.”
Máriaremete a főváros lakosságának máig kedves és látogatott búcsújáró helye. Mária eleven tiszteletéről tanúskodnak az oltár köré és a templom oldalában elhelyezett márvány hálatáblák. Az ország más részeiből is érkeznek búcsújárók, hogy hálát adjanak imameghallgatásért, gyógyulásokért. Sokan keresik fel a templomban őrzött kegyképet, hogy megköszönjék a Szűzanyának a kegyelmeket.
Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír