Máriabesnyő

A Pest megyében fekvő Máriabesnyő kegyhely, a váci egyházmegyében fekszik, közigazgatásilag Gödöllő része

Grassalkovich Antal birtokán, Besnyőpusztán lévős domb tetején ősi premontrei templommaradványok voltak. A gróf feleségének gyógyulása alkalmával tett fogadalma alapján elhatározta, hogy templomot építtet a romok helyén. 1759 tavaszán Besnyőpusztán hozzákezdtek a munkálatokhoz. A romok eltakarítását egy Fidler János nevű kőműves vezette. Napszámosa, Tóth Márton, április 19-re virradóra álmot látott. Valaki így szólt hozzá: „Ha a templom romjai közt ott, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, valami szép tárgyat találsz!” Az álomban megjelölt helyen ásni kezdtek, és valóban, egy 11 cm magas, XI-XII századból való csontszobrot találtak, amely Máriát ábrázolja, amint balkezével a szívét nyújtja gyermekének. Szíve teljes odaadásával szolgálta Mária Istent egész életében – ezt juttatja kifejezésre a szobor. Mindkettőjük fejét korona, a Szűz anya derekát pedig díszes öv ékesíti.

A szobor megtalálásának hitelességét többször is eskü alatt igazolták, amit Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek Grassalkovich Antal által készíttetett ezüst szekrényke hátuljára rá is vésett. Közben a gróf, a hatvani kapucinusokkal hozatott Loretóból az ottani kegyszoborról egy cédrusfából készült másolatot. 1761. augusztus 15-én szentelték fel a magyar Loretói Kápolnát, a Loretóból hozott kegyszobor a főoltár mögött most is látható. A talált kis szobrocskát a gödöllői kastély magánkápolnájában őrizték, és csak Mária-ünnepeken hozták ki Besnyőre, hogy az ide zarándokló hívek is kifejezhessék előtte tiszteletüket. Az imameghallgatások és csodás gyógyulások híre hamar elterjedt, s ez arra az elhatározásra ösztönözte a grófot, hogy kétszintes templomot építtet a kápolnához, és Migazzi bíborossal való egyeztetés után a kapucinus szerzeteseknek kolostort.

Kép: www.bucsujaras.hu