Maronita főpásztorokkal mutatott be szentmisét a pápa

A liturgia olvasmányai (Ezd 9,5–9; Lk 9,1–6) kapcsán a Szentatya elmondta: az Ezdrás könyvéből származó részlet a maronita püspököket juttatta eszébe.

Gondolatait Ferenc pápa, szokásához híven, három koncepcióban összegezte: elsősorban Ezdrás Isten előtti szégyenérőlm zavaráról beszélt, aki szemeit sem tudta az Úr felé emelni. Mindannyiunk szégyene s zavara ez, elkövetett bűneink miatt, amelyek rabszolgákká tettek bennünket, mert bálványokat és nem Istent szolgáltuk – fogalmazott a pápa.

Az imádság volt a második fogalom homíliájában: Ezdrás példáját követve, aki térdre borulva kezeit emeli Isten felé, hogy irgalmasságért fohászkodjon, nekünk is így kell tennünk megszámlálhatatlan bűneinkért. Imádkozzunk Libanon, Szíria és az egész Közel-Kelet békéjéért. Mindig az ima az az út, amelyen haladnunk kell, hogy szembe nézzünk a nehéz pillanatokkal, a legdrámaibb próbatételekkel és a sötétséggel, amelyek az előreláthatatlan helyzetekben elborítanak bennünket. Ahhoz, hogy kiutat találjunk ebből, megállás nélkül imádkozni kell – mutatott rá a Szentatya.

A pápai tanítás harmadik gondolata az Istenbe vetett teljes bizalom volt, amely soha el nem hagy bennünket. Biztosak vagyunk, hogy az Úr velünk van, és utunkon kitartóan kell előrehaladnunk a reménynek köszönhetően, amely erőt önt belénk. A lelkipásztorok szavai megerősítéssé válnak a hívek számára: az Úr soha nem hagy magunkra bennünket – mondta Ferenc pápa.

Béchara Rai bíboros köszönettel és szívélyes üdvözlettel fordult a pápához, a szertartáson jelen levő püspökök, minden maronita és egész Libanon nevében. Megerősítette hűségüket Péterhez és utódához, aki támogatást nyújt a gyakran tövisekkel teli útjukon. Köszönetet mondott a Szentatyának azért az erős impulzusért, amelyet a béke keresésének adott. „Imái és buzdítása a békéért Szíriában és a Közel-Keleten a remény és a vigasz magvait vetették el” – fogalmazott az antióchiai maronita pátriárka.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír