Márton-nap: két Mártonra emlékeztek

Az ünnepségsorozat keretében Major Katalin művészettörténész vezetésével bemutatták az érdeklődőknek a Padányi Biró Márton által építtetett barokk szépségű püspöki rezidenciát és a palotában a püspök nemrég restaurált magánkápolnáját. Felidézték a püspök életének főbb állomásait is, valamint szó esett a Szent Márton-ünnep eredetéről, hagyományairól.

Márton-napra országos alkotópályázatot hirdetett meg a város, s a beérkezett pályamunkákból kiállítást rendeztek a püspöki palota emeleti folyosóján. Megemlékeztek Biró Mártonnak a magyar nyelv megújításáért, az anyanyelvi műveltség terjesztéséért folytatott munkásságáról is. A püspök beszédeit rendszerint magyar nyelven, népies stílusban mondta, s több kiadásban is megjelentette. Különösen változatos nyelvi-stilisztikai eszközöket használt a hitújítókkal, a protestánsokkal szembeni vitairataiban, szónoklataiban. Ehhez kapcsolódva a püspök emlékére a szervezők a felső tagozatos általános iskolások számára nyelvi vetélkedőt is hirdettek.

Az ünnep jelentős esménye volt Kardos József nyugalmazott tanár, helyi irodalmár megemlékezése Padányi Biró Mártonról A Dunántúl Pázmánya címmel a Kisfaludy Sándor Művelődési Házban. Az előadó kiemelte, hogy Padányi az ellenreformáció neves alakja volt, főpásztori szolgálata idején a Veszprémi Egyházmegye püspöki székhelyét Veszprémből Sümegre tette át, s közel 200 templomot épített vagy újíttatott fel. Az anyanyelvi műveltség terjesztése mellett sokoldalúságát jelzi, hogy verseket is írt. Korának kiemelkedő, nagy műveltségű főpapja volt, aki nélkül szegényebb lenne egyházunk és történelmünk.

Az ünnepségsorozat a városi zeneiskola tanárainak és növendékeinek barokk zenei koncertjével zárult.

Toldi Éva/Magyar Kurír