A más vallásúak és Eucharisztia

„Hogyan kell tehát megítélni a protestáns Roger Schutz testvér nyilvános áldozását? Az Eucharisztia – tette hozzá az anglikán püspök – nem egy probléma, rítus vagy ceremónia, hanem a Krisztusban való új élet adománya. Ha igaz keresztények akarunk lenni, fel kell állítani a kritériumokat egymás kölcsönös elismeréséhez.”

Ugyanerről a kérdésről beszélt Per Lonning, a norvégiai lutheránus egyház nyugalmazott püspöke, aki a szinódusi atyáknak példák sorával bizonyította, hogy az Egyházban sokkal nagyobb a nyitottság, mint ahogyan sokan képzelnék. Amikor Minnesota államban 1975-ben protestáns diákok járultak áldozáshoz, egy bencés szerzetes azt mondta Lonning püspöknek: „Bele kellett egyeznünk, és ez lett az eredmény. Kik vagyunk mi, hogy felülbíráljuk a Szentlélek működését?”

„Valahol, a Föld déli féltekéjén – folytatta a püspök – egy katolikus székesegyházban így fogalmazott egy érsek, amikor valaki a „hivatalos szabályokat” hozta szóba: „Testvérem, mi már nagyon régóta nem is hallunk ilyesmiről. Maga csak jöjjön, és rögtön utánam fog áldozni”.

„Az Instrumentum Laboris paragrafusai, amelyek az Eucharisztiát ökumenikus szempontból tárgyalják, „nagyon elszomorítanak engem” – fejezte be felszólalását az evangélikus püspök. „Főleg azért, mert tudom, hogy sok katolikus barátomat fogják elszomorítani. Arról van ugyanis szó, hogy ezek következtetések, amelyek logikailag megalapozottak ugyan, de semmiféle kapcsolatban nem állnak azzal, ami történt és ami történik Egyházunkban. Teljesen figyelmen kívül hagyják az eltérő véleményeket, amelyek pedig nem kevésbé alapszanak a Biblián, mint az uralkodó nézetek.”

SIR/Magyar Kurír

Kép: www.diochi.org.uk, www.doics.org, www.the-tidings.com