A mátyusföldi Deákiban ünnepelt Sólyom László

Sólyom Lászlót a községházán Bukovský János polgármester köszöntötte az egész falu nevében. Az ünnepi szentmisére, amelyet  Orosch János pozsony–nagyszombati segédpüspök mutatott be, a deáki Szűz Mária tiszteletére szentelt templomban került sor. A szentmisén a galántai Kodály Zoltán énekkar működött közre. A mise elején Csutora István, helybéli lelkiatya üdvözölte a püspököt, a köztársasági elnököt, a megjelent politikai és közéleti méltóságokat és a távolabbról is idelátogató híveket. 

Orosch János püspök szentbeszédében az államalapító Szent István király gondolatait osztotta meg a hívekkel, kiemelve ezek közül a más népekkel való testvéri szeretet gondolatát és a Mária-tiszteletet.

A pápai és a magyar himnusz eléneklése után Sólyom László megtekintette a templom legősibb részét, a Szent István-kápolnát, ahol 1228-tól a tatárjárásig őrizték a Halotti beszéd és könyörgést.

Az ünnepség a falu főterén folytatódott a település alapítóinak tiszteletére emelt emlékműnél, ahol először Bukovský János, a falu polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket és köszönte meg a magyar államnak azt a segítségét, amelyet az ősi templom felújítására adott. Ezután Merva Arnold helytörténész eredeti szövegezésben adta elő a Halotti beszéd és könyörgést.

A Magyar Köztársaság elnöke ünnepi beszédében fontosnak tartotta elmondani, hogy az anyaországnak kötelessége határain túl élő nemzeti kisebbségeit támogatni. Az Európa Unió alkotmányába is bekerült ez a pont. Mint mondta, meg kell értetni Európával, hogy mi történt a magyarsággal, miért élnek a magyar állam határain túl is magyarok. A köztársasági elnök az összefogásban látja azt az erőt, amely által felemelkedhet a nemzet és újra egy erős Szent István-i magyar állammá tud válni. Mint mondta, a kisebbségekért érzett felelősségérzetnek a mindenkori magyar államfőben és a magyar kormányban meg kell lenni és meg kell védenie az elcsatolt területeken élő magyarokat. Hangsúlyozta: a magyarságtudat ápolásában segítséget fognak nyújtani a kisebbségben élő magyaroknak. Kérte a jelenlévőket, hogy próbálják megérteni az anyaországiakat, ők ugyanis nem tudják, mit jelent kisebbségben lenni.

Végezetül Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szólt a falu főterét megtöltő ünneplőkhöz. Beszédében kiemelte a szülőföld fontosságát és a magyar kultúrához, hagyományokhoz való ragaszkodást. Elmondta, hogy a szlovákiai magyarság betart minden alkotmányos jogszabályt, de azt magyarként akarják megcselekedni. Utalt egy nemrégiben elkészített közvéleménykutatásra is, amelyből kiderül, hogy a felvidéki magyarok elsősorban szűkebb településüket, régiójukat tartják meghatározónak, majd az összmagyarság és az európaiság következik. Ebből is látni, fogalmazott Csáky Pál, hogy a felvidéki magyarok szülőföldjükön szeretnének boldogulni és itt szeretnének megmaradni magyarnak és európainak. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a magyar iskolák szomorú helyzetére és népesség számának csökkenésére is. Az ünnepség koszorúzással zárult.

* * *

Deáki község nevezetessége, hogy itt használták először első összefüggő írásos nyelvemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgést, amelyet aztán a jezsuita szerzetes, Pray György 1770-ben talált meg Pozsonyban. A falu híres szülötte Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás is.

Karaffa Attila/Pázmaneum