Megáldották a doberdói Krisztus-szobrot

Hazánk történelmének egyik legszomorúbb fejezete az I. világháború doberdói csatája. A harcok során több mint százezer magyar katona halt hősi halált, de a teljes olasz hadszíntéren negyedmilliónál is több honvéd esett el. Az egyik legfontosabb magyar emlék az a kápolna, amelyet az I. világháború során a magyar honvédek kezdtek el építeni, de a harcok miatt nem tudták befejezni.

Az Emberi Méltóság Tanácsának ügyvezető igazgatója, Szunai Miklós építész, saját költségén tavaly újjáépítette a kápolnát, amelynek avatásán a köztársasági elnök mondott beszédet.

Az eseményről tudomást szerzett egy debreceni hölgy, aki otthonában őrzött egy carrarai márványból készült Krisztus-szobrot, melyet az I. világháború végén egy honvéd alezredes hozott magával a doberdó-környéki porig rombolt templomból. A hölgynek az volt a kérése, hogy a szobrot kilenc évtized után juttassák vissza Olaszországba, és egy templomban nyerjen elhelyezést.

Az Emberi Méltóság Tanácsa vállalta, hogy a szobrot visszaviszi Doberdóba, és a magyar kápolnában helyezi el. Felkérésükre Tőkés László püspök, az Európai Parlament alelnöke vállalta a védnökséget a zarándoklat felett, melyre várhatóan 2010 adventjén kerül sor.

Az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezte, hogy Doberdó legyen a világörökség része, s mivel az itt elterülő csatatér egy része a Szlovén Köztársasághoz tartozik, sikerült megnyerni Danilo Türk köztársasági elnök támogatását is. Türk elnök fogadta a társaság küldöttségét, és megtekintette a szobrot is. A kapcsolatfelvétel azért is rendkívül fontos, mert a világháború során a közös hadseregben sok ezer szlovén katona szolgált és esett el a térségben.

Kiss-Rigó László püspök november 30-án a sajtó nyilvánossága előtt áldotta meg a műalkotást és megemlékezik a haza szolgálatában életüket áldozó katonákról. A hősök emlékének ily módon történő felidézésének célja kereszténységünkben és hazaszeretetünkben történő megerősödésünket egyaránt szolgálja.

Magyar Kurír
(gj)