Megemlékezés a chilei-argentin konfliktusról a Vatikánban

A Szentatya a Kelemen Teremben fogadta az argentin és a chilei elnökasszonyokat, Cristina Fernández de Kirchnert és Michelle Bachelet Jeriát, valamint küldöttségeiket abból az alkalomból, hogy a már háború szélére sodródott két szomszédos latin-amerikai ország 25 évvel ezelőtt vatikáni közvetítéssel békét kötött egymással. A viszálykodás közel száz évig tartott egy stratégiai fontosságú tengeri földnyelv birtoklása miatt.

A béke- és barátsági egyezmény megkötése elválaszthatatlanul egybefonódik II. János Pál alakjával, aki a két nemzet iránti szeretettől vezérelve habozás nélkül elvállalta ezt a nehéz, ám életbevágóan fontos közvetítői feladatot – mondta beszédében Benedek pápa. Ezt a sikeres küldetést II. János Pál számos jelentős egyházi személy, köztük elsősorban is Antonio Samoré bíboros és az akkori vatikáni államtitkár, Agostino Casaroli bíboros, közreműködésével valósította meg. 

Huszonöt évvel a békekötés után nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ez a történelmi esemény megerősítette a két testvér ország kapcsolatát és együttműködési készségét. Az egyezmény ugyanakkor tanúbizonyság arról is, hogy az emberi szellem és az emberek béke iránti vágya diadalmaskodik a barbárságon, az irracionális erőszakon és a háborún. Fontos ezért, hogy minden esetben eltökélt akarattal keressük a béke lehetőségeit, és a szembenállást elkötelezettséggel, türelmes párbeszéddel oldjuk meg, mindig szem előtt tartva a jogos elvárásokat és minden fél törvényes érdekeit. Mindez akkor lehetséges – mondta még a pápa –, ha azok, akik az állampolgárok szolgálatában állnak, morális meggyőződéssel rendelkeznek, és folyton a nemzetek, a régiók és az egész világ közös javának keresésén fáradoznak.

A Szentatya az argentin és a chilei elnökökhöz és küldöttségeikhez intézett beszédében végül arra emlékeztetett, hogy végső elemzésben a béke feltétele az élet igazi kultúrájának megteremtése, amely tiszteletben tartja az emberi méltóságot és megerősíti a családot, amely a társadalom alapsejtje. Megköveteli ugyanakkor a szegénység és a korrupció leküzdését, a minőségi oktatásra való jogot, a demokrácia megszilárdítását, az erőszak és a kihasználás megszüntetését, főként ami a nőket és a gyermekeket illeti.

31 évvel ezelőtt a két ország kormánya – a helyi püspöki konferenciák nyomására – II. János Pál pápához fordult, hogy akadályozza meg egy háborús konfliktus kirobbanását. Chile és Argentína között ugyanis a végsőkig feszült a viszony a két ország déli részén fekvő Beagle-csatorna három kis szigetének területi hovatartozása miatt. Szentszéki közvetítéssel 1984. november 29-én írták alá a nemzetközi békeszerződést, amelyet 1985. május 2-án ratifikáltak a Vatikánban. II. János Pál közvetítésének köszönhetően nem tört ki testvérháború. Karol Wojty³a 1987-ben, montevideói látogatása során hálát adott Istennek, hogy a két nép vezetői a pusztító fegyverek helyett bölcsen a párbeszéd és a tárgyalások útját választották.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír