Megemlékezés Horváth János püspök halálának 175. évfordulójáról

A szentmise elején Spányi Antal püspök Takács Nándor nyugalmazott püspököt köszöntötte 82. születésnapja alkalmából, szívélyes szavakkal méltatva a szolgálat szellemében eltöltött szerzetesi, papi, püspöki éveit.

Szentbeszédében a megyéspüspök megemlékezett nagy formátumú püspökelődjéről, Horváth Jánosról, aki korának egyik legműveltebb papja volt. Kapcsolatot tartott irodalmár és tudós körökkel, köztük Kazinczyval, Kisfaludy Sándorral, Verseghy Ferenccel. Mintegy tízezer kötetes könyvtárat hagyott maga után. Õ volt az első magyar tudományos egyházi folyóirat, az „Egyházi Értekezések és Tudósítások” alapítója és szerkesztője. 1831 decemberében Veszprémben szentelték püspökké, székfoglalóját 1832. január 8-án tartotta. Korának szellemi elitje által is megbecsült nyelvművelő és szónok volt. Elősegítette a Tudós Társaság létrehozását, ezért 1832-ben az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.

„Amikor az ember megemlékezik a múlt kiváló alakjairól, akkor önmagát is megbecsüli. A megőrzött múlt nemcsak kincseket, hagyatékokat jelent, hanem nagy személyiségek példáit, amire ma is nagy szükségünk van” – fogalmazott homíliájában a főpásztor. A szentmise után a hívek a megyéspüspök vezetésével a székesegyház altemplomában nyugvó Horváth János püspök lelki üdvéért imádkoztak.

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír