Megemlékezés Kaszap Istvánról Székesfehérváron

A szentmisén több mint húsz pap koncelebrált, akik közül sokan zarándokcsoportok élén vettek részt a megemlékezésen. Zarándokok érkeztek Solymárról, Pilisvörösvárról, Piliscsabáról, Enyingről, Sárbogárdról, Alapról, Mányról; de jelen voltak hívek Budapest plébániáiról és a székesfehérvári egyházközségekből is.

Szentbeszédében Spányi Antal megemlékezett e nap két csodálatos ajándékáról: elérkezett a megtestesülés ideje, valamint Kaszap István ezen a napon látta meg a napvilágot. „Szeretnénk tanúi lenni ennek az isteni szeretetnek. Ne csak csodáljuk a szenteket, hanem bátran lépjünk arra az útra, melyen ők jártak: hiszen Krisztust követték. Ez az út nem kényelmes, nekünk is ki kell mondai az igent Istennek. És ki kell mondanunk az igent embertársainkra, mert csak így mondhatjuk tiszta szívvel, hogy mi Atyánk – mondta a megyéspüspök. – Választanunk kell a világ és emberi természet által fölkínált örömök, illetve a Lélek, az Istennek adott élet örömei között. Ez nem lehetetlenség és nem ábránd! Ez a szentek útja. Út, amelyre az Isten hív bennünket Fiának megtestesülése által”

„Fontos Kaszap István boldoggáavatásáért imádkozni: ő nemcsak számunkra, hanem fiataljaink számára is példakép. A jövő, így a magyar jövő is csak az isteni szeretet elfogadásának az útján valósulhat meg” – hangsúlyozta Spányi Antal.

A szentmise után Kaszap István sírjához vonultak a jelenlévők, és mielőbbi boldoggáavatásáért imádkoztak – a homíliában elhangzottak alapján –, a hit és a szeretet közös nyelvén. Ezt követően a Prohászka-templom plébániáján került sor a havonta megtartott papi találkozóra.

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír