Megemlékezés Xanteni Szent Norbertről Nagyváradon

Kitekintő – 2009. június 3., szerda | 9:18

A váradhegyfoki premontrei kanonokrendi prépostság Xanteni Szent Norbert halálának 875.évfordulójára emlékezik Nagyváradon június 6-án este 6 órakor a préposti széktemplomban. A szentmisét Fejes Anzelm Rudolf OPraem, premontrei rendi apát, váradhegyfoki prépost–prelátus mutatja be.

Szent Norbert Xantenben született 1080/1085 körül és Magdeburgban halt meg 1134. június 6-án. Főnemesi családból származott, szülei papi pályára szánták. Norbert szubdiakónus lett a kölni érsek szolgálatában, így papi pályára lépett. 1115 körül tért meg, amikor közvetlenül mellette csapott le egy villám. Lemondott pozíciójáról érsekénél és a császárnál, lemondott javadalmazásáról és vagyonáról, amelyet a szegényekre hagyott. Pappá szenteltette magát és vándorprédikátor lett Németországban, Belgiumban és Franciaországban.

A laoni püspök szerette volna befogadni a reformer Norbertet, de az ottani klerikusok számára túl szigorú volt, ezért elküldték. A püspök különböző helyeket ajánlott fel neki, ahol megalapíthatta saját kolostorát. Egyszer álmában Mária mutatott Norbertnek egy mezőt, ahol egy romos kápolna állt – a „pratum demonstratum” – amelyből a rend elnevezése származik –, a Prémontré. Itt alapította 1120-ban 13 társával együtt a kolostort, amelyből később az egyház legnagyobb kanonokrendje alakult ki.

Norbert, főkancellári minőségében 1132-ben Rómába ment Lothar császárral. Útközben megkapta a maláriát, betegen tért vissza Magdeburgba és már nem gyógyult fel. Életét 1134. június 6-án egy hatalmas keleti egyházmegye érsekeként fejezte be. XIII. Gergely pápa 1582. július 28-án szentté avatta. Mivel Magdeburg később áttért a protestáns vallásra, Norbert ereklyéit 1626-ban átvitték a prágai strahovi apátságba.

A premontrei kanonokok II. István király (1116-1131) hívására Prémontréból érkeztek Magyarországra, és 1130-ban Nagyváradtól északra, a Kőrös jobb partján emelkedő dombtetőn emeltek monostort Szent István első vértanú tiszteletére. A Képes Krónika bizonyítja, hogy itt temették el II. Istvánt. A XVIII. századi térképek még feltüntetik a monostor romjait. A magyarországi premontrei rendházak többségének Váradhegyfok volt az anyamonostora, vagyis a sűrűn következő alapításokat innen szervezték. A legrégibb ismert premontrei monostorjegyzék szerint 1235-ben a magyarországi rendtartomány húsz férfi és két női monostorból állt.

Jakab Christian/Magyar Kurír