Megemlékezések a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban

A határon túlról 47-en érkeztek ifjúsági, civil és önkormányzati szervezetek képviseletében. A meghívásnak eleget téve az iskola öreg diákjai, a Szent Imre Baráti Kör tagjai is részt vettek az egész napos rendezvényen. A diákok megtekintették a felsőbb évesek kutatómunkája során összeállított pályamunkákat és bemutatókat, amelyek az 56-os események nyíregyházi és határon túli hősök bátor kiállását megjelenítették meg.

Meggyesi Mária, az iskola igazgatója a diákoknak elmondta „Az igazságért a jóért való bátor kiállás csodálatos.” Majd utalt az iskola ez évi jelmondatára, miszerint: „Ne legyünk gyávák és önzők, merjük tenni mindazt, amit egy-egy igaz ügy megkíván.” Nem fegyverforgató bátorságra van szükség, „hanem állampolgári jogainkkal élve, kényelmet feladva és önérdeket kockáztatva, mai rabságainkat felismerve bátran kell síkra szállni ma is nemzetünk szabadságáért. Bátran kell imádkozni hazánkért, nemzetünkért".

Az erdélyi és kárpátaljai diákok kutatómunkájának köszönhetően eddig kevéssé, vagy teljesen ismeretlen tényekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A beszámolók szerint a kárpátaljai magyarlakta területeken, három településen is észlelték a magyar forradalmat. A helybéliek nemcsak a rádióból, hanem a határ túloldaláról segítséget kérő, átkiabáló magyar testvéreiktől is értesültek az eseményekről. A segélykiáltást meghallva röplapokat, kézzel írott plakátokat készítettek a magyarok megsegítésére, kiáltványokat írtak a szovjet csapatok kivonására. Mindezt véres megtorlás követte.

A diákok meghallgathatták Türk Balázsnak, a Szent Imre Baráti Kör tagjának személyesen átélt keserű 56-os élményeit is, így a történelem élővé vált számukra. Türk Balázs a forradalomról összegzésként elmondta, „a fizikai fájdalom begyógyul, de a lelki fájdalom nem. Ahogy tornyosodik a lélekben a megtörtség, megtelik keserűséggel és robban. Ez volt a forradalom, amikor már semmi nem számított, csak a küzdelem a szabadságért.

Ezután Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója tartott előadást, aki személyesen élte át a Magyar Rádió ostromát. Mindszenty bíboros – akinek személye egyébként is meghatározó volt fiatal kori életében –, rádiós beszédét is ő konferálta be.

Mészáros István diák ötleteként, és Alexa László fafaragó munkája nyomán megszületett az az 1956-os emlékmű, amelynek közepén a kivágott címer helyén nem a fekete lyuk üressége tátong, hanem egy fényben úszó, az ezer éves államiságunkat szimbolizáló kettős kereszt látható. A Kárpátmedence dombornyomata arra figyelmeztet bennünket, hogy az örökség közös, nem tagadhatjuk meg a határon túli testvéreinket.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír