Mi azt szeretnénk, ha Isten minden ötletszerű, pillanatnyi érzelemtől fűtött gondolatunkat azonnal teljesítené. Isten ennél többre becsül bennünket. Ha mi erőt kérünk, ne panaszkodjunk, ha nehézségeket ad, mert ezeken edződünk. Ha nagyobb szeretetet kérünk, ne panaszkodjunk, ha állandóan bajba jutott emberekbe botlunk, mert éppen általuk szerethetjük jobban Istent.
Azt kapjuk, amit kérünk, csak nem úgy. A módot bízzuk őrá, jobban járunk így. Õ tehát nem automata, hanem értünk aggódó Atya, aki úgy segít, hogy terhelve formál. Nemcsak a megoldott dolgaink alakítanak, hanem a kifogott és lerakhatatlan keresztjeink is.
Sánta János