Elekes Dénes Székelyudvarhelyt született 1901. november 14-én. Gyulafehérvárt végezte el a Hittudományi Főiskolát 1921-1925. között. Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte pappá a gyulafehérvári székesegyházban 1925. június 28-án. Három évig káplánként működött Csíkszentsimon-Csatószegen, majd Székelyudvarhely-Szombatfalván.
Amikor a bukovinai székely falu, Istensegíts (Tibeni, Suceava megye) egyháztanácsa Gyulafehérvárra jött székely „papocskát” kérni kilenc hónap széküresedés után, Majláth püspök nem tudott papot ígérni, de megengedte, hogy az előszobában várakozó Elekes Dénes káplánt meggyőzzék, menjen velük, elengedi. Dénes atya vállalta a meghívást. 1928. augusztus 14-én jelentkezett Istensegíts faluban, majd az akkor még lembergi érsekséghez tartozó Bukovina csernovici helynökségéhez is bejelentették 1928. szeptember 2-án.
Elekes Dénes 1928-tól haláláig egybeforrott a bukovinai székelyek sorsával. Velük együtt vándorolt ki Bácskába 1941-1942-ben, velük együtt menekült tovább 1945-ben Baranyába, a Pécsi egyházmegyébe. A német evangélikus Kalaznó faluba (Szekszárd mellett) telepedett le 250 istensegítsi hívével. Vele volt édesanyja is (Elekes Lőrincné, Józsa Mária), akit 1948-ban Kalaznón temetett el.
Az ínséges körülmények között gazdálkodással segítette ki magát. Sohasem kért elbocsátót Erdélytől, mindig erdélyi (azaz 1932-től gyulafehérvári) egyházmegyés maradt. Jakab Antal megyéspüspök 1982. május 30-án kinevezte tiszteletbeli szentszéki tanácsosnak (assessor consistorialis ad honorem). Amikor nyugdíjba ment, egy ideig rokonaival élt, majd a Pécs melletti egyházi Szent Lőrinc Gondozóotthonban talált nyugalmat. Itt élte meg „acélmiséjét” is (75 év papság 2000-ban!), Mayer Mihály pécsi megyéspüspökkel. Erdély főpásztora külön levélben köszöntötte acélmisés papját.
2003. június 2-án halt meg a Szent Lőrinc Gondozóotthonban. Meghagyása szerint Kalaznón temették édesanyja sírjára június 13-án. A gyászmisét a község főterén Mayer Mihály pécsi megyéspüspök és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek együttesen vezették, a temetési szertartást is. Mintegy 70 pap és a hívek megszámlálhatatlan sora kísérte ki a temetőbe. A Magyarországi Bukovinai Székely Szövetség elnökei, tagjai, énekkel, beszédekkel búcsúztak szeretett lelkipásztoruktól. Sírkövét maga készítette el a következő felirattal: „Elekes Dénes 1901- Címzetes Püspöki Tanácsos.”
Elekes Dénes atya, a székely Anyaváros szülötte, a madéfalvi veszedelem áldozatainak, a bukovinai székelyeknek hűséges lelkipásztora, halld Üdvözítőd biztató szavát: „Jól van, derék és hű szolgám, menj be Urad örömébe!”
Jakubinyi György/Magyar Kurír