Megható tanúságtételek a londoni olimpián

A Religión en Libertad spanyol katolikus portál írt a brazil női röplabda-válogatott spontán reakciójáról, miután augusztus 11-én legyőzte a döntőben az Egyesült Államok csapatát: a csapat egy emberként térdelt le a csarnokban, és közösen imádkozták el a Miatyánkot. José Roberto Guimarães, a csapat edzője Barcelonában a férfiakkal – 1992-ben – már egyszer nyert aranyérmet, ezért most ünnepélyesen azt is megfogadta, hogy végigjárja a Santiago de Compostelába vezető zarándokutat. A másik hitvallás nem kevésbé volt váratlan, mert az előző napon a 29 éves Meseret Defar, az 5000 méteres síkfutás győztese az olimpia egyik legmeghatóbb jelenetével ajándékozta meg a nézőket. Az etiópiai ortodox keresztény Defar az utolsó szakaszon elszakadt üldözőitől, és miután megelőzte két nagy vetélytársát – a kenyai Vivian Cheruiyotot, illetve a bronzérmes honfitársat és régi ellenfelét, Tirunesh Dibabát -, a célba érkezéskor elővette mezéből a Szűzanya képét a kisdeddel, megmutatta a kameráknak, keresztet vetett, majd az arcára téve imába fogott, mélyen elérzékenyülve-zokogva.

Mely országok himnuszai fohászkodnak Istenhez?

Szintén a spanyol Religión en Libertad még augusztus 9-én, az olimpia idején közölte rövid áttekintését azon országok himnuszáról, amelyekben elhangzik Isten neve. A legelső csoportba mindjárt három olyan nagyhatalom tartozik – Franciaország, Mexikó és Törökország -, amely elvileg laikus, viszont himnuszukban mégis megemlítik Istent, sőt még az olyan kereszténytelenített államok nemzeti dalában is szerepel, mint Hollandia, Norvégia és Kanada. Csak 2004-es keltezésű az egyik régi-új kaukázusi állam, Georgia (Grúzia) himnusza, amely egy nemzeti opera szövegének adaptációja. Az összehasonlítások egyik következtetése szerint Európában a himnuszok megemlítik Istent, kivéve azon országokban, ahol forradalmat robbantottak ki vagy függetlenségi háborút vívtak (ilyennek számít a dél-amerikai országok többsége, és néhány kelet-európai állam) elnyomóik vagy anyaországuk ellen. Azon erős nemzeti önazonossággal rendelkező népek is hozzá fohászkodnak, amelyeknek nem kellett véres függetlenségi háborút vívniuk. De érdekes tény, hogy a továbbra is erős és többségi katolikus lengyelekében – az 1927 óta hivatalos úgynevezett Dąbrowski indulóban - is szerepel, de csak az ötödik, utolsó versszakban, amelyet viszont éppen a hivatalos eseményeken nem énekelnek. Megtartották az egykori szovjet himnusz dallamát, és 2000-ben új szöveget írtak hozzá, és Isten került a Párt és Lenin helyébe.

Panamában látható majd a Szűzanya hatalmas képmása

A spanyol katolikus hírügynökség (ACI) is kedden idézte a panamai elnököt, Ricardo Martinellit, aki egy hivatalos eseményen közölte, hogy Panamavárosban, a közép-amerikai ország székhelyének egyik tengerparti sétányán látható majd a New York-i Szabadság-szobornál is magasabb Szűzanya-kép 2013-ban. Az avatásra a jövő évben kerül sor, amikor azt ünneplik majd, hogy Vasco Núñez de Balboa és társai éppen 500 éve fedezték fel a Dél-tengert – vagyis a Csendes-óceánt -, de azt is, hogy 1513. szeptember 9-én X. Leó pápa engedélyével megalapították az első egyházmegyét az amerikai szárazföldön. A nagyvállalkozó elnök nem említette, mikor kezdődnek a 100 méter magasra tervezett képmás munkálatai, csak annyit bocsátott előre, hogy az állam és a magáncégek is részt vesznek a finanszírozásban.

Bazilika-rangot kapott a portugál Mária-kegyhely, Fátima legnagyobb temploma

A portugál katolikus hírügynökség, az Agéncia Ecclésia vasárnap közölte a hírt, hogy a Szentszék bazilika rangjára emelte a portugál zarándok- és kegyhelyet, a Szentséges Szentháromság templomát Fátimában. A vatikáni döntésről Antonio Cañizares bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa értesítette levélben Fátima-Leiria egyházmegye vezetőjét, António dos Santos Marto püspököt. António Marto még tavaly februárban kérte formálisan ezt a rangot, amelynek megadását személyesen jelentette be a vasárnapi szentmisén. Carlos Cabecinhas atya, a kegyhely jelenlegi rektora elmondta a hírügynökségnek, hogy mindig kiemelt jelentőségűnek tartották a pápa személyét, hiszen 2000-ben ő ismertette a fátimai titkok harmadik részét. VI. Pál 1967-ben járt itt, Boldog II. János Pál háromszor is (1982, 1991 és 2000), XVI. Benedek pápa pedig 2010-ben látogatott el a kegyhelyre.

Magyar Kurír

(st)