Megjelenik XVI. Benedek új Jézus-könyve – Farkas Olivér igazgató a Szent István Könyvhétről

Az első Szent István  Könyvhetet 1993-ban tartották meg. Milyen meggondolásból hozták létre a keresztény szellemiségű kiadók éves rendezvényét?

A gondolat a rendszerváltozást követően vetődött fel bennünk. Magyarországon a szocializmus évtizedei alatt egyedül a Szent István Társulat működhetett katolikus könyvkiadóként, illetve még az Ecclesia Szövetkezetnek is volt engedélye korlátozott számban keresztény könyvek kiadására. Ám közvetlenül a rendszerváltozás után, már 1990-91-ben is, egymás után jöttek létre a katolikus s egyéb keresztény könyvkiadók. Elég zavaros helyzet alakult ki, főleg a könyvterjesztés területén. Miközben a kiadók ontották a könyveket, egész könyvhálózatok szűntek meg vagy alakultak át, így a terjesztés akadozott. A Szent István Társulat már a rendszerváltozás előtt is meg-megjelent az Ünnepi könyvhéten, utána pedig rendszeresen. Láttuk, hogy rengeteg új, katolikus, keresztény könyvkiadó jött létre, de nem jutnak el az Ünnepi könyvhétre, egyrészt mert ismeretlenek, másrészt pedig ha ismertek is, nem tudják megfizetni a pavilonok magas bérleti díját. Ugyanakkor érzékeltük, hogy milyen hatalmas a kínálat ezen az oldalon, ezért arra gondoltunk, hogy megszervezzük a keresztény könyvek szakmai hetét. Kezdetektől fogva nem csupán a katolikus, hanem az ökumené szellemében a történelmi keresztény egyházak kiadóira is gondoltunk. 1993-ban jött el az ideje annak, hogy megrendezzük a saját könyvhetünket. A kezdet nagyon szerény volt, öt-hat sátorral indultunk, de ez a szám évről évre bővült, egyre többen jelentkeztek; úgyhogy idén már 31 kiadó könyveiből válogathatnak az olvasók. Azért csak ennyiből, mert a Ferenciek terének befogadóképessége meglehetősen behatárolt, és több sátor felállítására a fővárosi önkormányzat nem ad engedélyt. 

Nem gondolkoztak azon, hogy nagyobb területen rendezzék meg a könyvhetet?

Gondoltunk erre, szóba került a Városliget és a Vörösmarty tér is, de végül, a többi kiadó teljes egyetértésével, maradtunk, mert már hagyomány, hogy könyvhetünket a Ferenciek terén rendezzük, a Makovecz Imre által tervezett jurtasátrakban, amelyek jól illeszkednek a városképbe. Többen jelezték egyébként, hogy szívesen vennék, ha évente többször is megrendeznénk ezt a könyvhetet. Felvetődött a húsvéti és a karácsonyi időszak is. Mi azonban úgy éreztük, hogy ha többször is sor kerülne erre, akkor annak vásári, kereskedelmi jellege lenne. Másrészt nincs akkora könyvtermés a keresztény könyvkiadásban még ma sem, hogy az több könyvhetet elbírna, s így kisebb lenne a szakmai súlyuk is ezeknek a rendezvényeknek. Márpedig a Szent István Könyvhétnek szakmai súlya van, jól érzékelhető, hogy nem csupán „keresztény belügy”, hanem felnőtt az országos könyves rendezvények sorába. Ezt nem mi mondjuk, hanem szakmabeliek nyilatkozzák és írják. A rangos Könyvhét című újság a májusi számában ír arról, hogy elindult a maratoni könyves tavasz, amelynek mi a geometriai középpontjában vagyunk, a Nemzetközi Könyvfesztivál és az Ünnepi Könyvhét között. Azt azért megjegyezném: bár nem kívánjuk duplikálni a könyvhetünket, viszont már az indulásnál, 1993-ban eldöntöttük, hogy virtuálisan tovább terjeszkedünk, s ennek eszköze a Szent István Könyvklub. Könyvhét ugyan csak egyszer van  évente, a Szent István Könyvklub katalógusa azonban – amely összefogja a könyvhéten megjelenő kiadókat – négy alkalommal jelenik meg, számonként kb. kétszáz műcímmel, bemutatva a friss könyvtermést. A katalógus eljut Erdélybe és a Felvidékre is.

A Szent István Társulat minden évben átadja a Stephanus-díjakat. Kik lesznek az idei díjazottak?

Teológiai kategóriában Reinhard Marx münchen-freisingi bíboros érsek, irodalmi kategóriában pedig Hárs Ernő költő, műfordító. A könyvhét ugyan május 16-án kezdődik, de az ünnepi megnyitóra ezúttal rendhagyó módon egy nappal később, 17-én kerül sor, ugyanis Marx bíboros elfoglaltsága miatt e nap volt az egyetlen, amikor vállalni tudta az utazást. Reggel érkezik, s délután már indul is vissza. Marx bíborosnak két éve jelent meg A tőke – Védőbeszéd az emberért című kötete, amelyben kifejti, hogy a Katolikus Egyház társadalmi tanítása éles ellentétben áll Karl Marx tanaival, és olyan társadalometikai üzenetet hordoz, mely végső soron magából az evangéliumból fakad. A bíboros érsek hangsúlyozza, hogy: igazságosság, szolidaritás és emberiesség nélkül a kapitalizmusnak sem erkölcse, sem pedig jövője nem lehet. Az irodalmi kategória díjazottja, Hárs Ernő 92 éves – talán a legidősebb köztünk élő költő –, és nemcsak poétaként, de műfordítóként is jelentős az életműve; francia, német, olasz és portugál nyelvből olyan korszakos remekműveket fordított magyarra, mint Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsálem, Luis de Camoes A lusiadák című eposzát vagy Francesco Petrarca Diadalmenetek című költeményét. Hárs Ernőnek Odüsszeusz visszanéz címmel jelenik meg vers- és műfordításválogatása a könyvhétre.

A hírek szerint a könyvhétre megjelenik Joseph Ratzinger – XVI. Benedek: A Názáreti Jézus című könyvének a második része…

Igen, s alighanem ez lesz a könyvhét egyik legkeresettebb kötete. Külön öröm számunkra, hogy alig két hónappal a világnyelveken történt megjelenés után már magyarul is olvasható lesz a Szentatya könyve. XVI. Benedek szakít azzal a modern korban elterjedt felfogással, amely szembeállítja egymással a történeti Jézust és a hit Krisztusát. Ő a reális, igazi Jézus bemutatására törekszik, hogy segítséget adjon mindazoknak, akik szeretnének találkozni Jézussal és hinni őbenne. Joseph Ratzinger Jézus kínszenvedéséről, haláláról és feltámadásáról elmélkedve, Jézus emberségét és istenségét tárja elénk közérthető formában, az első kötetnél is érdekfeszítőbb módon.

Felsorolna még néhányat a Szent István Társulat könyvheti kiadványai közül?

Megjelentetjük Kálmán Peregrin OFM: Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából 1956–1957 című kötetét. A dokumentumok világosan megmutatják, hogy az 1956–1957-es év fordulópont volt a Magyar Katolikus Egyház és a szocialista rezsim viszonyában. A kötet számos eddig nem ismert okmányt hoz napvilágra. Ajánljuk mindazoknak, akik nem csupán belügyi jelentések, hanem belső egyházi források alapján szeretnék megismerni a múltat, illetve akik meg akarnak erősödni abban a felismerésben, hogy az egyház nem szociológiai csoport, hanem teológiai valóság, Isten népe. (A kötet bemutatója május 18-án szerdán 16 órakor lesz a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán – MK). Ugyancsak XX. századi katolikus múltunk alaposabb megismerését segítheti elő Németh László Imre: Zágon-leveleskönyv. Iratgyűjtemény-töredék Mindszenty József bíborosról, 1967–1975 című kötete. A Szent István Zarándokház hűségesen őrzi Zágon József irathagyatékát, amelynek az egyik legfontosabb része kerül most az olvasó kezébe. Ez a levelezés tükrözi Zágon prelátus őszinte ragaszkodását a vértanú sorsú, sokat szenvedett bíboroshoz, de helyenként a vatikáni diplomácia kritikáját is.

Kiemelt figyelmet érdemel Kereszty Rókus ciszterci szerzetes A kereszténység más világvallások között című apologetikája. Könyvében a szerző – a klasszikus módszert követve – először filozófiai síkon bizonyítja a „Transzcendens Értelem” létezését, majd bemutatja a nagy világvallásokat, összehasonlítva azokat a kereszténységgel, végül ez alapján bizonyítja a keresztény hit igazságát.

A Szent István Társulat az idén 80 esztendős, korábban Stephanus-díjjal is kitüntetett költő, Czigány György előtt tiszteleg a 80 nyár című kiadvánnyal, amely régi és új verseket, prózákat, valamint őt méltató írásokat és baráti leveleket tartalmaz. A március 15-én Kossuth Nagydíjjal kitüntetett Nemeskürty István Vallani és vállalni – A hatalomváltás labirintusában című kötetét is kiadjuk a könyvhétre, amelyben az ismert irodalom- és művelődéstörténész összefoglalta az elmúlt két évtized kártékony jelenségei okozta veszedelmeket, melyek ellen az erkölcsi tartás maradhat a máig leghatásosabb eszköz.

Végül új sorozatunk, a Prima Könyvek három kötetére hívnám fel az ifjú olvasók figyelmét. A sorozat klasszikus magyar írók ifjúsági regényeit közli, melyek múltunk dicsőséges vagy zivataros évszázadait mutatják be. Jókai Mór A legvitézebb huszár című regényének hőse XIX. századi történelmünk egyik legendás alakja, Simonyi József ezredes, aki a napóleoni háborúk idején egész Európát megismertette a magyar huszárság vitézségével. Krúdy Gyula Nagy idők nagy hősei című könyve 1848-49-ben játszódik, a magyar történelem egyik legdicsőbb korszakát idézi. Herczeg Ferenc A fogyó hold című regényében pedig a török uralom magyarországi hanyatlásának időszakát mutatja be, olyan magyar hősökkel, mint Balassi Bálint, Zrínyi György, vagy a hírneves „fekete bég”, Nádasdy Ferenc.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír