Megjelent a Tihanyi Kalendárium

Kultúra – 2011. január 31., hétfő | 11:18

Megjelent a Tihanyi Kalendárium 2011. évi kötete, amely ezúttal is sok érdekes, értékes irodalmi, történelmi és lelkiségi olvasmányt kínál a tihanyi bencésekről, az apátsági, rendi évfordulókról, a monostor neves vendégeiről, s megidézi egyházi és világi személyiségek emlékképeit a „hegyre épült város” természeti szépségeiről, hajdani nevezetes találkozásokról, az elmúlt esztendő kulturális és vallási eseményeiről: kiállításokról, hangversenyekről, előadásokról, illetve az egyházközség helyi történéseiről.

A könyv immár a tizenötödik a kalendáriumsorozatban. Korzenszky Richárd bencés perjel rövid értékelő gondolatokkal nyitja meg ezt a jubileuminak számító kötetet, emlékeztetve az induláskor meghatározott elsőrendű célokra: évkönyvben összefoglalni az elmúlt esztendő eseményeit, beszámolni születésről, halálról, családi örömökről, a vallási élet jeles eseményeiről. A kötetet Deme Tamásnak egy tihanyi pünkösdöt idéző költeménye vezeti be, majd Ágh István költő Üres bölcsőnk járása című művéből olvasható egy részlet, melyben a szerző első tihanyi látogatását, majd diákkori élményeit idézi meg. Az apátság messzi múltja, művészettörténeti és természeti értékei mellett emlékezik a nagy öregekre, Illyés Gyulára, Németh Lászlóra, Borsos Miklósra  és mindazokra, akik a kortárs magyar irodalom képviselőiként ellátogattak Tihanyba, békességet, lelki elmélyülést keresve.

Ezután lelkiségi fejezetek következnek.  Gyóni András tanulmányában Szent Benedek vezető és közösségszervező tevékenységéről ír, valamint a Reguláról, amely később az egész nyugati szerzetesség iránymutatója lett, s amelynek alapelvei nem csak a világtól elválasztó falak és klauzúrát őrző ajtók mögött érvényesek, hanem minden világban élő Krisztus-követőnek utat mutatnak korunkban is. Nyiredy Maurus atya írásából megismerkedhetünk a szerzetesrendek feloszlatásával párhuzamosan megszűnt s napjainkban újjáéledő bencés világi harmadrend, az „oblátusság” mára már kevésbé ismert tartalmával, célkitűzéseivel. Mihályi Jeromos fogadalmas testvér kereszténység és politika  – manapság a világi médiumokban különösen hevesen vitatott, támadott – kapcsolatáról, viszonyáról értekezik, segítségül híva a tisztánlátáshoz XIII. Leó szociális enciklikáját, XII. Piusz megnyilatkozásait, a II. Vatikáni Zsinat konstitúcióit és a Katolikus Egyház Katekizmusát is.

Múltidéző történelmi visszatekintések is olvashatóak a kötetben: például a 150 évvel ezelőtti tihanyi perjeli naplóból. Forrásértékű írást közöl, amelyben Illyés Gyula feleleveníti 1978. évi látogatását Pannonhalmán, amikor a Lélek indítására felkereste a súlyosan beteg Mécs Lászlót, akivel korábban éles irodalmi pengeváltásai voltak.
A tihanyi kálvária tragikus történetének eseményeit idézi Szikora József katolikus rádiós jegyzetének szöveges közlése.

Az elmúlt esztendő tihanyi eseményei idéződnek fel ezután a lapokon: Szent Benedek tavaszi és nyári ünnepe, Maurus atya aranymiséje, könyörgés a magyarságért és tisztelgés a monostoralapító király, I. András sírjánál, a nagyböjti Szent Három Nap, a Kézfogás-találkozó. Megelevenednek a kiállítások a Bencés Galérián és a Rege Kávézóban Máder Indira és Törley Mária alkotásaival, Sára Sándor és Korniss Péter művészi fotóival, a Herendi Porcelánmanufaktúra porcelánjaival, s végül az országos hatósugarú Tetőtéri esték vendégeiről esik szó, emlékezetes előadásaikról, továbbá az egyházközség fiataljainak erdélyi zarándoklatáról.

A kötet az egyházközség helyi híreivel, Korzenszky Richárd vallomásos naplójegyzeteivel és ez évi liturgikus igenaptárral zárul.

Toldi Éva/Magyar Kurír