Megkezdődött a 96. Katolikus Nagygyűlés Saarbrückenben

A Szentatya üzenetét a május 24-i nyitórendezvényen Erwin Josef Ender érsek, Németország apostoli nunciusa olvasta fel. XVI. Benedek arra kérte a résztvevőket, legyenek a kereszténység  hiteles tanúságtevői. Napjainkban erőteljes érdeklődés mutatkozik a kereszténység iránt – írja a pápa, hozzátéve: az egyház tanúságtétele akkor hiteles, ha a világiak egységben vannak a pápával és a püspökökkel, és a világi kezdeményezések színes sokasága nem töri meg ezt az egységet.

A találkozó témájáról – Igazságosság az Isten színe előtt – szólva a pápa elítélte azokat az orvosi  kutatásokat, amelyek az „abortusszal azonos eredményre vezetnek", tehát súlyosan sértik a magzat jogait. A pápa bírálta azt a „szívtelenséget és érzéketlenséget“, amelyet a világ a szegényekkel szemben tanúsít. A Szentatya üzenetében hangsúlyozza: a szeretetnek mindig együtt kell járnia az igazságossággal. Éppen ezért az igazságosság nem pusztán világi, politikai kategória. Az állam tevékenységének erkölcsi alapelveken kell alapulnia. A pápa üzenetét a híradások szerint több ízben szakította meg a jelenlévők tapsa.

A megnyitó ünnepségen a Német Katolikusok Központi Bizottságának (ZdK) elnöke, Hans Joachim Meyer széleskörű társadalmi vitát sürgetett a kérdésről. Az európai társadalom víziója csak akkor valósulhat meg – mondta –, ha az igazságosság Európa országainak közös témájává válik. Az elmúlt évszázad megmutatta, hogy az igazságosságon mindig csorba esik, ha az ember saját magát állítja Isten helyére, és törekvéseit hatalmi eszközökkel kívánja megvalósítani. Kereszténységünk arra kötelez, hogy komolyan vegyük felelősségünket, különösen az emberi jogok védelméért vállalt felelősségünket – hangsúlyozta a ZdK elnöke.

A vendéglátó Trieri Egyházmegye püspöke, Reinhard Marx a találkozó ökumenikus jellegét hangsúlyozta. Mint mondta, az igazságosság iránti elkötelezettség az egyházak összefogását igényli. Marx püspök kiemelte: a katolikus egyház társadalmi tanítása nem veszítette el érvényességét.

A saarbrückeni Katolikus Nagygyűlésen Szabó Tamás tábori püspök is részt vesz.

A saarbrückeni Katolikus Nagygyűlés számokban

A május 24-i megnyitón 8000 résztvevő volt, a 25-én, Urunk Mennybemenetelének ünnepén tartott szentmisén tizennyolcezren vettek részt. A találkozó végéig május 28-áig mintegy 40 000 vendégre számítanak, ezek közül 900 külföldi, akik 53 országból érkeztek. A résztvevők 90%-a katolikus, 9%-a evangélikus. A szervezésben és az ellátásban 15 000 önkéntes segédkezik.

A katolikus nagygyűléseknek nagy hagyománya van Németországban

A 155 évvel ezelőtt megrendezett első katolikus nagygyűlés tulajdonképpen az állam egyház fölötti gyámkodására adott reakció elemeként valósult meg. Sorra alakultak világi és katolikus egyesületek, ezzel egyidejűleg pedig a katolikus nagygyűlés a találkozás helye lett. A nagygyűlések hamarosan a keresztények társadalmi elkötelezettségének kifejező eszközévé váltak.

A mai Németországban az állam és az egyház közötti kapcsolat szilárd alapokon áll, amelyekben már feloldódott a korábbi görcsösség. Ennek ellenére szükség van a katolikusok hangjára az egyházban, a társadalomban, a politikában. Magától értetődővé vált az egyház joga, hogy az egész közösség javáért tevékenykedjen, ezért a nagygyűlés a katolikus világiak egyik legfontosabb fórumává vált, ahol ez a jog szóvá és tetté válhat.

www.katholikentag.de/Magyar Kurír

Kép: www.zdk.de, www.katholikentag.de